Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXV. BÉKÉS MEGYE IPARTÖRTÉNETE (1720—1848) - 9. Az ipari munkásmozgalom kezdetei Békés megyében - c) A hétfői heverőnap - d) Tilos a pesti mesterlegényekkel levelezni

I Ferenc és Czigler Antal kőműves- és Bruger Fridrik ácsmester céhprivilégium elnyerése iránt kérvényt nyújtott be a megyéhez. Kérvényükben előadták, hogy „mindenféle jöttment legények a munkát felfogják, megalkudják, segítőtársaiknak nagy bért adnak, mellyel az építést igen megdrágítják, és végre is minden munkájok helytelen, és az építőnek nagy tetemes kárt okoznak, mely építés sokkal jobban ütne ki, és olcsóbba is kerülne, hahogy (hogyha) a rendes mesterek által készíttetné, és a legények fizetésében az egyarányúság béhozattatna."

54 A rendek még a kérvény benyújtása napján foglalkoztak a gyulai kőműves- és ácsmesterek kérelmével, és a következő végzést hozták: „Mivel... a céhek és céhbéli törvényeknek meghatározása már régenten az országgyűlésre vagyon halasztva és utasítva, tehát ezen instánsoknak (kérelmezőknek) sorsa azon végzéstül függ, és nékiek is azon időt kelletik elvárni. Minthogy pedig közönségesen tapasztaltatik, hogy azelőtt is, de kiváltképpen a múlt esztendőbeli július 9-én történt szerencsétlen eset után Gyula városában több idegen kőműves- és ácslegények bécsúsztak, a szegény lakosokat. . . minden színes előadásokkal megcsalják,... ezen visszaéléseknek ... eltávoztatására nézve ... rendeltetik, hogy ezentúl a kőműves- és ácsmesterlegények ... igaz mesternek keze alatt dolgozzanak, és azonkívül senkinek büntetés" alatt munkát vállalni szabad nem légyen." Addig is, míg a gyulai kőműves- és ácsmesterek céhbe tömörülhetnek, a megyében csak Lindsbauer, Nahrung, Czigler kőműves- és Marsai és Brücker ácsmesterek vállalhatnak munkát.

55 - Egyébként a gyulai kőműves- és ácsmesterek csak 1819-ben nyertek privilégiumot és céhszabályzatot.

56 c) A hétfői heverőnap A hétfői heverőnap is a szembeszegülés egyik enyhébb* megnyilvánulása volt. A korcsmában összegyülekezett mesterlegények nagy hangon megbeszélték ügyes-bajos dolgaikat, szidták, gyalázták a mestereket és csúfondásos dalokat énekeltek. 1846. októberében Gróh József németgyulai asztalosmester, miután hiába próbálta hazaküldeni a Nap korcsmában mulatozó asztaloslegényeket, írásban panaszt tett Ambrus Lajos központi szolgabírónál: „A mai napon több legények, kik között számos asztaloslegények vannak, a sok rendbéli tilalmak ellenére (:bárha múlt hétfőn is a blaumontágot ülték és tárták:) újfent a Nap kocsmában mestereiknek kárára és nem csekély hátramaradásokra öszvesereglettek, és ott káromkodásokat és botrányos lármázást visznek véghez, de illedelmes felszólításomra, hogy mennének műhelyeikbe, mert különben büntetés fogná őket érni, makacsul azt nyilváníták, hogy ők nem fognak menni, és meglátják, ki fogja őket bezáratni." Arra kérte tehát a szolgabírót, „méltóztatna hatalmánál fogva a Nap korcsmában rendetlenkedő ... legényeket megyei hajdúkkal vagy csendőrökkel széjjelzavartatni és az illető mestereikhez utasíttatni." A kérvény felzetére a szolgabíró még ezt írta: „Vitézlő Kalló József esküdt űr a Nap korcsmában zavargó mesterlegényeket fogassa el, s zárassa a Németgyula város börtönébe."

57 d) Tilos a pesti mesterlegényekkel levelezni A hatóságok szigorúan tiltották, hogy a mesterlegények más helységek mesreilegényeivel levelezzenek, A helytartótanács egy ilyen rendeletével Békés megye rendéi az 1802. december 30-Í közgyűlésükön foglalkoztak: A helytartótanács rendelete értelmében „a pesti mesterlegények közt tapasztalt rendetlenségeknek eltávoztatására... a mesterlegényeknek teljességgel meg ne engedtessen kemény büntetés alatt, hog}' más városbéli céhekkel korrespondeálhassanak (levelezhessenek). - Kiadatik ezen rendelés szolgabíró uraknak, és meghagyatik, hogy az efféle rendetlenségre kivált Gyulán 246