Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXV. BÉKÉS MEGYE IPARTÖRTÉNETE (1720—1848) - 4. Inasok, legények és mesterek a gyulai csizmadiacéhben - d) Az orosházi csizmadiák Ifjúsági Társasága
... (A másnap kiküldött esküdt) arra is szoros vigyázassál (fog) lenni, hogy a mesterlegények a hétfőt nem korhelységben avagy henyélésben, hanem szokott munkájuknak gyakorlásában töltsék el,... különben ... hasonló móddal ezeket is árestomban vitetvén, az előbb kitett büntetésnek elvételére az elöljáróknak adja át." 10 d) Az orosházi csizmadiák Ifjúsági Társasága (1769) Az orosházi csizmadiák a gyulai csizmadiacéh filiálisaként (fiókjaként) 1769-ben. alakultak meg. A gyulai céh az orosházi „új filiális tagjainak leendő Ifiúság(i) Társaságának jó rendében való kormányzására" az év január 25-én az alábbi 22 punktomból álló szabályzatot adta ki: 1. A vándorló mesterlegény először az atyamesterhez megy, és átadja fegyverét s pálcáját. Az atyamester műhelyt kerestet neki. Ha nem kerülne műhely, három napig tartóztassa, „harmadnap múlva megkövetvén az ilyen ifjat, tisztességgel bocsássa el". 2. „Az becsületes céhben tanuló ifjúságnak" elöljáró dékánja van. Ennek joga van a szófogadatlan mesterlegényt az atyamesterrel egyetértve, egyheti bérig megbüntetni. 3. Minden mesterlegénynek vasárnap templomba kell menni. Az, aki elmulasztaná vagy elkésne, egyheti bérig büntethető. 4. Az elhunyt céhbeli temetésén minden ifjúnak meg kell jelenni, és ha parancsoltatik, a halottat vinni. Az engedetlen kétheti bérig büntethető. 5. Ha a dékánynak nem engedelmeskedne, egyheti bérig fizet büntetést. 6. Aki dékánját vagy az atyamestert szidalmazza, kétheti bérig büntethető. Aki pedig társát adtával-teremtettével káromolná, egy forintot fizet, azonkívül vissza kell adnia társa becsületét. • 7. A mesterlegény heti bére 6 garas. Mesterét a sátoros ünnepek előtt és után két héttel nem hagyhatja el. 8. „A mesterlegény tartozik urának foldozott kész szárból két pár csizmát elkészíteni, ha tódoz, négy pár szárat összevarrni zsinórozással együtt, két pár fejelést őtésestül, két pár papucsot hiba nélkül egy nap alatt minden készülettel elkészíteni."; 9. Az ifjú és öreg legény kölcsönösen becsülje meg egymást.. „Ha a legény félig talpal és foldoz, az feljebb megírt munkának végben vitele után abból harmadik pénz a legényé lészen, fekete folt pedig (s) feslés az inasé lészen." 10. Amelyik legény oly sokat mulatozik a korcsmában, hogy „az ura munkáját" elhanyagolná, „avagy vasárnap és ünnepnap után más kis vasárnapot csinálna", kétheti bér büntetése lészen. 11. A mesterember és a mesterlegény kölcsönösen becsüljék egymást. Aki ura műhelyét gyalázza, egy hónapi bére lesz a büntetése. 12. „A mesterlegénynek a műhelyben fütyölni, dohányozni, feltett süvegben, sarkantyús csizmában munkálkodni, fajtalan beszédeket tenni, parázna vagy egyéb illetlen énekeket énekelni egyheti bér büntetés alatt nem szabad." 13. Maga kezére nem vállalhat váltómunkát. Büntetés kétheti bér. 14. Aki cégéres vétekbe esik, eltiltják a műhelytől mindaddig, míg becsületét vissza nem szerzi. 15. Kétheti próbaidő után, ha a legény megmarad, levelét az atyamester az ifjúság ládájában őrzi mindaddig, míg el nem megy. Az őrzésért 12 pénzt kell fizetni. 16. A beteg mesterlegény gondviselésére a dékány két más legényt rendel. Amelyik legény nem engedelmeskedik, büntetése négyheti bérig. 17. Az inast a legény oktatni tartozik. Az inas „regvei nyolc órakor tőkére kenyeret fölöstökömre felvinni köteles." 236
