Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXV. BÉKÉS MEGYE IPARTÖRTÉNETE (1720—1848) - 1. Békés megye ipara a 18. században - 2. A gyulai csizmadiacéh artikulusai (1757)

Tizenhetedik. Ha valamely mesterember valami cégéres vétekben esne, az olyatin földesuraság hírével a céhbül kitiltassék, és mindaddig kívül légyen, míglen abbul magát ki (nem) tisztítja, és böcsületit visszaszerzi. Tizennyolcadik. A céhláda a céhmesternél tartassék, melyben a céhnek szabadsága (privilégiuma, kiváltságlevele) és jövedelme konserváltassék (őriztessék). Azon céhládához két kulcs tartassék, akik közül egyike a céhmesternél, a másika valamely Öreg válosztandó mesterembernél légyen, úgyhogy amikor a céh ládáját meg akarják nyitni, mind a ketten jelen legyenek. Tizenkilencedik. Hogyha pedig a céhmester, atyjamester és béjárómesterek a gyűlésben jelen nem lennének, tartozzanak tehát magok helyett más érdemes mesterembereket substituálni (behelyettesíteni), kit ha elmulatnának (elmulasztanának), s magok sem lennének jelen, a céhmester 1 forintig, az atyjamester pedig és a bejárómester fél forintig minden okvetlen büntettessék. Huszadik. Ha a céhmester a többi mestereket halotti temetésre hívatná, a legények is tartoznak megjelenni, és akinek a halott vitele parancsoltatik a céhmestertül, az tartozzík az halottat fogni és vinni. Ha pedig valamely szegény mesterember meghal, akit maga költségén eltemettetni nem lehet, tehát tartozik a céh maga költségén eltakaríttatni, kinek is ha valami műszerbéli jószága maradna, a céh a földesuraság hírével tett költségnek ereihez képest kezéhez vehesse úgy mindazonáltal, (ha) sem felesége, sem gyermeke nem maradna, mert ha maradéki lesznek, azoktul jövendőben maga költségét a céh megveheti. Huszonegyedik. A csizmazia-mesterembereknek ne légyen szabad a vargaműben (a cipészmunkába) avatkozni, hasonlóképpen a varga csizmaziamunkához fogni ne merészeljen egész műbéli jószága elvesztése alatt. Huszonkettődik. Hogyha pediglen valamely mesterember súlyos betegségben esne, az olyannak őrzésére és gondviselésére mindenkoron - plébánusnak hírére adván, és meggyóntatván - két mesterembert rendelni a céhmester el ne mulassa, kik is híven és igazán szolgáljanak néki egy forint büntetés alatt. Huszonharmadik. Mostantul fogvást, valakik ezen artikulusok (cikkelyek) megtartására kívánnak kötelesek lenni (:mely artikulusok minden kántoron (negyedévi céhgyűlésen) a céh előtt elolvastassanak:], mindazok a mesterséget űzhessék. Huszonnegyedik. Midőn közönségesen a mesteremberek céhmestert válosztanak, az magát a céhnek igaz és hív szolgalatjára és igazságának oltalmazására mind az atyamesterrel együtt hittel kötelezze, kit az alattvaló mesteremberek is mint elöljárójókat illendőképpen megböcsülni, és atyjoknak tartván, szavát fogadni tartozzanak. Aki pedig engedetlenségben tapasztaltatik valamiben a céhmesterhez, egy forintig büntettessék meg. Huszonötödik. Ha pediglen valamely mesterember rossz munkát tenne, és azt a böcsületes céh érdeme szerint büntetni elmulatná, aztot mindenkoron a földesuraság vagy a vármegye magistrátusa (tisztikara) illendőképpen büntethesse. Huszonhatodik. Minthogy pediglen nyilvánvaló az, hogy ezen Gyula városában némely adózó luteránus és kálvinista csizmazia-mesteremberek is vannak, azért azok, hogy tovább is subsistálhassanak (megmaradhassanak, megélhessenek), a föl 1 ebb deklarált kondícióknak observáciájára (kinyilvánított feketeleknek megtartására) és ezen privilégiumokra (kiváltságokra) teendő költségekre tartozzanak (kötelezni magokat), ha ezen céhbe belépni akarnak. Ezután is mindenkoron igaz római katolika hiten lévők kálvinista és luteránusok előtt ezen céhbe bevétetődnek föllebb írt rendtartás szerént. Huszonhetedik és utolsó artiktdus. Hogyha pedig ezen céhben valamely rendetlenségek történnének, melyeket ezen céh magátul el nem intézhetne és el nem távoz232