Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXIV. A BÉKÉS MEGYEI JAKOBINUSOK - 2. Fábián János református tanító „veszedelmes kátéja” - a) Fábián János jellemzése (1799)

mellett, ahol én is vélek sétálván, nagy örömmel jelentették mindketten a mi ármádiánknak veszteségét és lüttichi szerencsétlen történetét. "^^ A király 1795. március 12-én kelt parancsára Réz Józsefet Budára kísérték. A királyi tábla Rézt az ellene emelt hűtlenségi vádban 1795. május 16-án bűnösnek mondotta ki: „Nevezett vádlott pallos általi halálra és minden '-javainak elkobzására ítéltetvén, a törvény értelmében ez rajta törvényesen végrehajtandó lészen."^^ Réz azonban kegyelmet kért a királytól, aki a halálos ítéletet határozatlan ideig tartó börtönbüntetésre változtatta.*^ E perben gyanússá vált Domokos Lőrinc megyei főjegyző, Juhász István református lelkész, Szász György református tanító titkos szemmel tartása és megfigyelése arra a Csupor László alispánra volt bízva, akiről Réz József a királyi táblához intézet terjedelmes folyamodványban ezt írja azzal a levelével kapcsolatban, melyben Domokos Lőrinc vármegyei főjegyzőt súlyosan terhelő valomást tett: A levelet „az ordinárius viceispán (Csupor László első alispán) úr tőlem extra iudicium extorqueálta (bírósági eljáráson kívül csikarta ki) mindenféle Ígérgetések mellett. Sőt áztat is hozzátette, hogy Domokos Lőrincre, az ott való főnótáriusra írjak minden kigondolható gonoszságot, akár igaz legyen, akár nem, mivel most legjobb alkalmatosság volna azon egy kálvinista tisztet (tisztviselőt) kitudni a vármegyéből, aki nemcsak a vármegye tisztjeivel, sőt még a főispán úrral is mindig ellenkezik, mely delációért (feladásért, beárulásért) nagy kegyelmességével biztatott a főispán úrnak, mind pedig a nemes vármegyének különb-különbféle jótéteményeivel biztosított az említett viceispán úr, melyet tapasztaltatott is vélem azalatt, míg ottan detencióban (letartóztatásban) voltam."i-'i 2. Fábián János református tanító „veszedelmes kátéin" a) Fábián János jellemzése (1799) Fábián János volt békési református tanító egy „puritán vallásos" és jakobinus tartalmú kátét több példányban lemásolt, és főleg református tanítók közt terjesztett „avégett, hogy mindeneknek hirdettessen." A tanítót Debrecenben elfogták, és Nagyváradra Bihar vármegye tömlöcébe kísérték. Domokos Lőrinc Békés megyei főjegyző 1799. július 8-án Fábián János tanító magatartásáról a vármegye nevében ezt írta Bihar megye rendéinek: „Korhel (rest) s alkalmatlan voltáért a békési tanítóságból kicsapattatott. Emiá a nagyméltóságú Királyi Helytartó Magyar Tanács előtt mintegy három esztendő olta több rendbéli instanciákkal alkalmatlankodott. Hogy a végzés az ínyje szerént nem lett, vakmerő szókra fokadott, s ezért nálunk szinte egyhónapi áristomot szenvedett. Fábián János, mihelyt a nagyméltóságú Királyi Helytartó Magyar Tanács rendelésére keményen megdorgáltatván, elbocsáttatott volna, útnak indulván Debrecen fele, mindjárt kezdett valamely lázasztó és veszedelmes írást hintegetni, és nevezetesen Körösladányban a tanítónál egy ilyen önnön kezével írott kátéforma írását hagyott avégre, hogy az mindeneknek hirdettessen, de amelyet a tanító azonnal a prédikátorhoz vitt, e pedig főjegyző és táblabíró Domokos Lőrinc úrhoz ide Gyulára beküldötte. Továbbmenve ő mindenütt ezt cselekedte, de amint hitelesen esett értésünkre, addig úszott a ^i2en, hogy csakugyar elmerült, mert nemes szabad királyi Debrecen városában elfogattatott, s nagyságtok, kegyelmetek tömlöcébe Nagyváradra kísértetett. Hogy tehát őtet érdeme szerént itélni s büntetni lehessen, azon nékünk benyújtott veszedelmes írást valamint a felséges királyi herceg és nádorispányhoz a maga eredeti valóságában ezennel megküldöttük, úgy szükségesnek ítéltük, hogy annak mását 226