Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXIV. A BÉKÉS MEGYEI JAKOBINUSOK - 2. Fábián János református tanító „veszedelmes kátéja” - b) Az Erkölcsi okoskodások című káté
nagyságtokkal, kegyelmetekkel is közöljük, jelentvén egyszersmind nagyságtoknak, kegyelmeteknek, hogy szolgabíráinknak meghagytuk, hogy azonnal szoros vizsgálást tegyenek, nem hintegetett-e ezen ember megyebeli több helységeinkben is efféle veszedelmes írást." 16 b) Az Erkölcsi okoskodások című káté Fenmaradt annak az „önnön kezével íratott kátéforma írásnak" a másolata, melyet Fábián János volt békési tanító terjesztett. Címe: „Erkölcsi okoskodások, vagyis megcáfolhatatlan igazságok az ellenkezők ellen." A kátéban a következő fejezetek vannak: „(1.) A lélek halhatatlanságáról azok ellen, akik azt tagadják (2.) A képmutató, gonosz életű keresztyének ellen (3.) Az esküvés ellen (4.) Hogy az embernek nincsen semmi jussa arra és semmi hatalma, hogy egyik ember a másik embert erőltesse akármire, vagy akármiért is büntesse (5.) A gyalázatnak és akármicsoda nagy kárnak békességes tűréssel való szenvedéséről (6.) Az emberi nemzet közt való egyenlőségről és szabadságról. - Vagy mindnyájan egyenlő jussal, méltósággal, titulussal és hatalommai bírnak ebben az életben minden emberek a legifjabbiktól fogva a legöregebbikig, - vagy nem. Ha mindnyájan egyenlő jussal, méltósággal, titulussal és hatalommal bírnak, mi szükség, és hogy mér egyik a másiknak mind testén, mind lelkén ós minden jószágán uralkodni és kegyetlenkedni? - Ha pedig egyenlő jussal, méltósággal, titulussal és hatalommal nem bírnak miért nemesített meg az Isten önmaga minden embert mind a józan okosságban, mind pedig mindenféle vallásban ezzel a valóságos és igaz (:nem pedig az emberektől (ki)talált, csalárd és gyilkos:) nemességgel. Valamit akartok, hogy az emberek cselekedjenek tiveletek, ti is azont cselekedjetek azokkal!... Szeressed felebarátodat, mint te magadat! Sat. (stb.) Továbbá vagy van szükségek a keresztényeknek s az emberi nemzetnek, mind egyről egyig minden embernek a császárokra, királyokra, földesurakra és más uralkodókra, - vagy nincs. Ha van, miért nem tett az Isten erről az ő szükségekről sem a józan okosság, sem a szentírás világánál (említést), amint a feljebb való okoskodásokból világosan megtetszik (kitűnik), sőt inkább mért nevezi őket az istennek bölcsessége mindnyájokat atyafiaknak, és miért tiltja egyáltaljában az embereken való uralkodást .. . ? - Ha pedig nincs a keresztyéneknek és az egész embed nemzetnek szükségek a császárokra, királyokra, földesurakra és más uralkodókra, hogy mernek, és micsoda jussok van hol vették azt a jusst a császárok, királyok, földesurak és minden uralkodók, hogy a keresztyén nevezet alatt az embereken uralkodjanak s kegyetlenkedjenek? Következésképpen: Vagy minden ember tartozik egymásnak adót fizetni, amilyenek az urbárium, taksa, porció, dézma s több afféle igazságtalanságok, - vagy egy sem. Ha mindnyájan tartoznak minden emberek egymásnak porciót, taksát, s több afféle igazságtalan adót fizetni, hát a császárok, királyok, földesurak, nemesek, katonák, papok, mesterek (tanítók) s a több(i)ek miért nem fizetnek, vagy ha fizetnek, kinek fizetnek, s mennyit mindazoktól, akiken s amely jószágokon uralkodnak? Mert ők is az emberi társaság tagjainak akarják magokat esmérni, s vallják is szájjal, jóllehet annak nyilvánságos öldöklő farkasai. - Ha pedig nem tartozik senki is porciót, taksát s a több afféle igazságtalan adót fizetni, mi szükség a keresztyénnek a keresztyénen, az atyafinak az atyafin . .. porciót, taksát, dézmát s több afféle igazságtalan adót venni az Istennek nyilvánságos parancsolatja ellen ... ? 15* 227