Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXII. A BÉKÉS MEGYEI NEMESEK - 2. Az úrbéri telken lakó armalista nemesek

2. Az úrbéri telken lakó armalista nemesek

6 A 18. század elején megyénkbe beköltözött armalista nemesek nagy része, hogy földhöz juthasson, eltitkolta, vagy legalább is nem igazolta nemességét. Ez pedig lényegében a nemesi előjogokról való lemondását és a jobbágyterhek vállalását jelentette. A földesurak nem szívesen adtak a nemeseknek úrbéri földet. Amikor 1797-ben az orosházi nemesek amiatt panaszkodtak, hogy az ottani bírák erőszakkal is megakadályozzák, hogy a nemesek házat vagy külső szállást vegyenek, a vizsgálat során kitűnt, hogy erre a gyulai uradalom prefektusa utasította a bírákat. 1828-ban a szeghalmi nemeseket is az uraság nem engedte, hogy urbariális házat vagy földet vásároljanak.

7 Viszont a megye általában a nemesek pártjára állt. 1776-ban is eltiltotta a bírákat attól, hogy a jövőben nemesembert katonatartásra és előfogatadásra kötelezzenek. A rendek 1802-ben megismételték azon végzésüket, melyben az armalistákat felmentették a megyében szállásoló katonaság részére való kenyér- és lóporció szolgáltatása alól, minthogy „a katonatartás egyenes kontribúció (adózás), akár pénzben légyen az, akár naturálékban (terményekben), és így abba a teherbe azokat, kiket a törvény kivett, beléhozni semmi tekintet alatt nem lehet."

5 1807-ben a békési nemesek arról panaszkodnak a megyénél, hogy a bírák minduntalan gáttöltésre, hidak javítására hajtják őket, „esedeznek, hogy a bírák által rajtok elkövetni szokott hajtogatásoktól szabadíttassanak fel." A megye a panasz kivizsgálására a főszolgabírót küldte ki: „Ha (úgy) találja, hogy az esedezők mint publikátus (igazoltként a megyében kihirdetett) nemesek szoríttatnak a közterhek viselésére a bírák által, azokat tiltsa el, - ha pedig nem publikátus nemeseknek találja, adja tudtokra, hogy a közteher alól egyedül a publikátus nemesek légyenek kivéve."

9 1809-ben az armalisták a megye közbenjárását kérték ahhoz, hogy a robotot pénzben megválthassák. A megye június 2-i közgyűlésén a rendek így határoztak: „A megyebeli taksalista nemesek közönségesen, kivévén a gyulaiakat, esedeznek, hogy minekutána a nemesi kötelességeket a mostani insurrekció (nemesi felkelés) alkalmatosságával híven, sőt még a törvényben meghatározott mértéken felül teljesítették, oldoztassanak fel az urbariális napi szolgálatoknak in natura (természetben) való megtétele alól, s engedtessen meg nékiek, hogy azokat pénzzel válthassák meg, panaszolván, hogy az uraságok cselédjei és szabadosai durvább módokkal, sőt ütéssel is hajtják őket az urbariális szolgálatokra. A törvényül bevett kegyelmes urbárium rendelése szerént a földesúri jusshoz tartozván az, ha pénzül-e vagy in natura kívánja a napi szolgálatokat a földdel bíró gazdáktul megvenni. A könyörgök, akik noha nemesek, a paraszti fundust csak paraszti jussal bírják, odautasíttatnak, hogy az illető földesuraságok elejébe terjesszék kívánságokat, akiknek mindazáltal ezennel a megye által ajánltatik, hogy a taksalista nemes urak eránt minden kitelhető tekintettel légyenek."

10 Az 1832-36. évi XL te. megszüntette az armalista nemesek adómentességét, és kimondotta, hogy a jobbágytelket bíró nemesek az úrbéri terheken kívül hadi és házi adót is tartoznak fizetni. Akik már a törvény kihirdetésekor jobbágytelken gazdálkodnak, a katonai élelmezés terén az eddigi gyakorlatban megmaradnak, akik pedig ezután jutnak úrbéri földhöz, a jobbágyokhoz hasonlóan viselik e terheket.

11 Ez a törvény rendkívül lassan ment át a köztudatba és a gyakorlatba. A megye 1839. április 11-i közgyűlésének jegyzőkönyve kénytelen megállapítani, hogy az armalisták egyáltalán nem fizetik az adót. „Az adószedői tisztség bemutatja az adózó községek tartozásaínak lajstromát, miszerint... a jobbágytelkekkel bíró nemesség (semmit) sem (fizetett) az 1836/37, 1837/38, 1838/39. évről."

12 215