Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXII. A BÉKÉS MEGYEI NEMESEK - 1. A nemesek száma és igazolása - a) A nemesek száma - b) A nemesek igazolása

XXII. A BÉKÉS MEGYEI NEMESEK 1. A nemesek száma és igazolása a) A nemesek száma Amikor Békés vármegye 1715-ben újraalakult, a tisztikart más megyebeli neme­sekből kellett megalakítani, ugyanis a megyében egyetlen tanult nemesember sem volt. összeírtak ugyan 9 családot, mely nemesnek vallotta magát, de nemességét egyik sem tudta igazolni. 1720-ban már nem is szerepeltek az összeírásban. Viszont akkor már 21 igazolt nemes élt a megye községeiben. Valamennyien jobbágyföldön gazdálkodtak. 1773-ban a földesurakon, a megyei és más tiszteken kívül mindössze 32 armalista (bir­toktalan, címeres) nemes élt a megyében. 1791-ben 76 armalista nemes gazdálkodott jobbágytelken, 12 pedig teljesen vagyontalan volt. 1 A nemesek lajstroma megyénkben 1823-ban készült el, s azóta folyamatosan ve­zették. Ahol, mint például Gyulán és Orosházán, nagyobb számmal laktak, ott „nemesi községet" alkottak, tanácskoztak, közös ügyeket intéztek, élükön az általuk választott nemesi hadnaggyal. 1847-ben már 1452 nemes szavazhatott a megyei tisztújításon. 2 b) A nemesség igazolása A megyébe beköltözött nemesnek, ha nemesi jogaival élni akart, igazolnia kellett nemességét. Vagy a családja nemesi oklevelét, adománylevelét kellett bemutatnia, és a nemességszerző őstől való származását igazolnia, vagy pedig az előző lakóhelye szerinti megyétől kellett nemességbizonyító levelet hoznia, és azt az alispánnak bemu­tatnia. Ha az illető vitathatatlan nemesnek bizonyult, ezt a nemességigazoló levéllel együtt a megye közgyűlési jegyzőkönyvébe iktatták, és kihirdették. Ezáltal teljes jogú (publikátus) nemessé lett. Amíg az igazolás nem történt meg, vélt (praetensus) nemes maradt. A megye rendéi 1834. december 3-i közgyűlésükön a következő végzést hozták: „A praetensus (vélt) nemesek mindeddig adó alá nem vétettek, ezentúl is addig, még nemességek bizonyítására határozandó idő el nem következne, attól mentté tétessenek. Hogy ma a nemesség követelése örve alatt többen az adófizetés terhe alól magokat ok nélkül ki ne vonhassák, minden megyebéli praetensus nemeseknek nemességek bebizo­nyítására egy esztendei határidő rendeltetik. Hogyha akkorra abban tett lépéseit bé nem mutathatja, ellene nemesi bizonyító per múlhatatlanul elkezdődjön." 3 Szendrey Ignác, Szendrey Júlia apja, amikor kasznárként az orosházi Károlyi­birtokra került, bejelentette ugyan neemességét, de azt nem igazolta. Ezért Nóvák Antal alispán 1837. október 23-án felszólította erre: „Élőmbe bejelentette Lengyel Már­ton mint tekintetes, nemes Békés vármegye ügyésze, hogy noha a megyebeli magokat nemeseknek követelő tagok nagyméltóságú helytartótanácsnak több rendelései, de a te­kintetes, nemes Békés vármegyének számosabb végzései következtében is nemességük bemutatására, s jelesen uraságod is mindannyiszor felszólíttattak, és . . . köteleztettek is, mindazonáltal uraságod annak eleget tenni és azáltal követelt nemessége valóságát bemutatni mindeddig elmulasztotta,. . . miért is ezennel törvényesen idézem oly móddal, hogy a mondott napra uraságod akár személyesen, akár biztosa által megjelenni el ne mulassza.. ." 4 Szendrey azonban többszörös idézésre sem jelent meg. Amikot aztán 1840-ben Károlyi gróf az erdődi uradalomba helyezte át, a megyeház ellene folyamatba tett nemességbizonyító pert megszüntette. 5 214

Next

/
Thumbnails
Contents