Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXI. PARASZTMOZGALMAK - 3. Megszakítás nélküli parasztellenállás - a) Szakadatlan sérelmek — állandó elkeseredés
gendő földet vészek, valamennyi kell. - Most ugyan a pápista papok a templomokat is kínálják... a kálvinistáknak , de (azok) nem akarják visszavenni, míglen a burkus el nem jön, de ha a burkus eljön, megtanítja az urakat, de főképpen a templomszedőket, jaj lészen nékiek ..." Bagossi Péter békési lakos ezt vallja: „Szarvason valamely losonci tótokkal . . . öszvetalálkozván, tülök hallottam ezen szókat, úgymond: - Már többé porciót nem fogtok adni a németnek, sem földesuratoknak taksát avagy dézsmát, mert a prussus (porosz) egészen megverte őket." Nagy András békési lakos így vallott: „Medárdusi (június 8-Í) pesti vásár előtt jővén a mezőrül, befordulván a csapszékbe, mondottam a csapiárosnak: -Hej, hozdsze egy meszel bort! - Kire felelte Orbán György csapláros; -Nem adok, úgymond, addig, még új hírt nem mondok. - Erre én mondottam: - Micsoda új hírt? - Arra ő ismét felelt: - Nem adunk már porciót, mert vagy a debrecenyi bíró fia vagy pedig Rákóczi lesz a király. Ezeket oztán gyulai méltóságos uraság exekúción lévő Nánási Mihály és Pomucz János névü két katonájának beszéllettem, ... hozzáadván azt is, amit ugyan csak Békésen lakos Tőke Janóstul még azelőtt árpahordáskor pünkösd hava (május) elein hallottam ilyformán: - Hadd szedje a porciót, mert többet nem adunk a németnek, az ebadtának, és több németet, Isten engem úgy segéljen, nem látsz Magyarországban. Mondottam Nánási Mihálynak, hogy mivel ő jó ember volt mindenkor, azon üdőben (változás esetén) az ingemmel is betakarom (megvédem). Pomucz Jánosnak pedig, midőn kérdezte tőlem: -Hát én hová leszek? - feleltem: - Te, ebadta, csak eredj I" Kéki István békési lakos vallomása: „Midőn Kiss Miklós . . . káromkodásiért s gonosz beszédiért az cédulaváltó sátortul az városházához láncon vitettetett volna, az láncratételével mondotta az fátensnek, hogy -Várj te, Kéki, ebadta-teremtette,... művelem a rebellis lelkedet! Csak addig élsz te, még az fejedelem holnap délre vagy harmadnap múlva beérkezik. Tudod, mit csináltál a szegény legényekkel a verbungon. Téged elevenen megnyúznak." Hasonlóképpen fenyegette Kiss István békési szabadost is, hozzáfűzvén: „Kihúzlak, disznó láncos teremtette, az házbul. Én vagyok az kurucok zászlótartója. 41 h) Lesz még itt kurucság! (1835) 1835. április 2-án, tehát még száz évvel a szentandrási parasztfelkelés után is azt mondta az egyik szarvasi jobbágy az uraság írnokának: - Bizonyos, hogy Szarvason ktirucság lesz. •. Két-háromszázan csoportosan fogunk járni, az urakat fogiuk ölni és rabolni. Én, adta-terem tette, fiaimmal együtt ma-' gam is közikbe fogok állani." 42 3. Megszakítás nélküli parasztellenállás 1 ^ A magyar feudalizmus történetén megszakítás nélkül végighúzódik a leplezett vagy leplezetlen parasztellenállás. a) Szakadatlan sérelmek - állandó elkeseredés A 18. században és a 19. század első felében a jobbágyot az uraság, a hatóságok és a katonaság részéről napról napra sérelmek érik: földjét az uraság csalárd módon 14 209
