Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXI. PARASZTMOZGALMAK - 2. A kuruc világ emlékének mozgósító hatása - b) A Rákóczi József-féle kiáltvány (1738) - c) A békési lovasok átszöknek a burkusokhoz (1745)

Jellemző a lakosság szemléletére, hogy míg az 1735, évi felkelés részvevőit kurucoknak nevezte, addig a leverésükre küldött szolnoki és váradi milícia tagjait labancoknak mondotta. Amikor a községeknek jelenteniük kellett a szenvedett kárt, Vésztő azt jelentette, hogy a „szolnoki és váradi labancoknak" mennyi takarmányt, kenyeret és bort szolgáltatott ki.

25 Csak a Rákóczi és Bercsényi név varázsának tulajdonítható, hogy Fodor Lászlót, aki két hónappal a szentandrási parasztfelkelés leverése után Bercsényi Lászlónak adta ki magát, a parasztok rejtegették, etették-itatták, és még pénzzel is ellátták.

20 b) A Rákóczi József-féle kiáltvány (1738) Mint ismeretes, az 1735. évi parasztfelkelésben néhány református pap is szerepelt,

27 de más adat is van arra, hogy a református papokat és tanítókat a kuruc ügy nagyon érdekelte. 1738. május 6-án királyi rendelet hívta fel a megyék figyelmét arra, hogy a törökkel szövetkezett Rákóczi József betörni készül az országba, proklamációit (kiáltványait) már terjesztik is országszerte. 1738. júniusában ilyen „török manifestumot" (nyilatkozatot) találtak Füredi János dobozi tanítónál. A kihallgatás során Füredi arra hivatkozott, hogy Gyulai János gyulai református paptól kapta. A megye kihallgatta Gyulait is: „A gyulai prédikátor önkéntes vallomása a dobozi tanítónál megtalált török manifestumra vonatkozólag Kérdés: Hogy hívják? - Felelet: Gyulai János. Kérdés: Vajon adott-e egy török manifestumot Füredi János dobozi tanítónak, s mikor? - Felelet: Bizonnyal adtam a folyó 1738. évben a szent pünkösd hétfőjén, amely napon, minthogy Doboz helységnek nem volt papja, el kellett ott látnom a prédikátor szolgálatát, mely alkalmatossággal megkérdeztetvén egynémely esküdtektől, azon hely jegyzőjétől és tanítójától, hogy valami újságot hallottam-e, ezeknek hát elbeszéltem azt a manifestumot, és hogy miképpen fenyegeti a török az egész kereszténységet. Minthogy azonban az a manifestum írásban nem volt nálam, kérésükre kocsin aznap Gyuláról átküldtem. Kérdés: Mikor kapta a török manifestumot és kitől? - Felelet: Folyó évben... Szent György napján... körülbelül egy hete, amidőn a bihari szőlőskertemből a nemes Békés vármegyében fekvő Szeghalom helységén keresztül visszatértem, ezen helység prédikátora, Keresztesy Márton nekem azon török manifestumot megmutatta, melyet én leírattam. Kérdés: A dobozi (tanító)n kívül vajon valaki mással közölte-e a manifestumot? - Felelet: Senki mással."

28 A dobozi tanítót letartóztatták, és a megye gyulai várbeli tömlöcébe zárták. A helytartótanács július 3-i rendelete értelmében a vádlottat Kassára kellett volna szállítani, de a megye kérésére betegsége idejére itthon maradhatott.

25 c) A békési lovasok átszöknek a burkusokboz (1745) Már az első sziléziai háború idején is sok magyar katona hagyta ott a csapatját. A második sziléziai háborúban sokan átszöktek az ellenséghez. Pomházy Mátyás kapitány a Békés vármegye rendéihez írt jelentésében ismételten ír a szökésekről. 1745. július 28-án felsorolja a 12 szökevény nevét. Azt írja róluk, hogy ,ezek mindnyájan az ellenséghez szöktek 12 lóval."

30 II. Frigyes porosz király szívesen vette, ha a porosz fogságba esett vagy átszökött lovas katonák beálltak a fekete kurucok közé. 1768-ban a gyilkossággal vádolt Drágán Simon „vallja, hogy ő azelőtt kilenc esztendővel (tehát 1759-ben) Kolozsváratt tekintetes Kálnoky regementjében állván,... minekutána a hétéves háború (1756-1763) idején Sílézsiában Libónál (Liebaunál) az ellenség elfogta volna őket az egész 206