Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XVII. ALLATTENYÉSZTÉS - 2. Szarvasmarha-tenyésztés - a) A magyar fajta szarvasmarha tenyésztése - b) Pusztabérlők

a nagykuntúrkevei elöljáróság: „Gyoma, mezővárosa határában a jobbágyok mostani használatában lévő legelőket rendesen a Körös árjai elöntik, vagy ha az nem történne, a téli havazások és tavaszi és nyári nagy esődzések után azokon vesztegleni szokott, ártalmas vizek annyira elborítják, hogy ezek miá ugyan az egész legelőjüknek igen kevés hasznát vehetik, annyival inkább, hogy az ilyen vízáradásoktól netalán kimaradandó részecskék mint magasabbacska helyheztetésben lévők többnyire terméketlen vadszikek."

2 2. Szarvasmarha-tenyésztés a) A magyar fajta szarvasmarha tenyésztése A 18. századi szarvasmarha-tenyésztés megyénkben a szilaj pásztorkodáson alapult. „Valamíg a paraszt - írja 1784-ben Tessedik - télen-nyáron minden aggság (aggodalom) nélkül a legkövérebb legeitetőhelyen tarthatta marháját, mindaddig úgyszólván a szilaj marha a rossz gondviselés mellett is gyarapodott, de elmúltak azok az idők... Ma már az olyan nehezen és rosszul telelt marhának tavasszal majd a hólében, majd ismét a hirtelen előforduló télmaradékában. .. kell nyomorultan elveszni. A jobb darabokat a pásztor megeszi büntetés nélkül, a soványobbak megdöglenek."

3 ,,A magyar ökör - írja Magda Pál 1819-ben - szép termetével, tekintetével, fejérségével és nagyságával egész Európában nagy dicséretet, a bécsieknél pedig, akik a javát megeszik,... jóízűségével nagy kedvességet nyert. A magyar paraszt a címeres ökrében gyönyörködik és kevélykedik... A legnagyobb, legszebb ökrök vannak Szentesen,. . . Makón és Gyulán."

4 - 1839-ben Fényes Elek folytatja a dicséretet: „Nagy bőséggel nevekedik itt szép magyar fajbeli szarvasmarha, különösen Füzesgyarmat, Szeghalom, Vésztő, Körösladány, Köröstarcsa, Békés, Gyoma és Öcsöd környékén ... Talán egész országban legszebb ... a sarkadi úgynevezett cifra gulya, mely részint Sarkadon, részint gróf Almásy Békés vármegyei jószágaiban legel."

5 b) Pusztabérlők Főleg a megye délnyugati részén nagy kiterjedésű puszták maradtak jó ideig betelepítetlenül. Ezeken sok ezer szarvasmarha nevelésére és hizlalására kinálkozott jó lehetőség. Ezeket a pusztákat eleinte görögök, bolgárok és örmények vették bérbe. A földesurak szívesen adták bérbe pusztáikat, mert még az alacsony bérösszeg mellett is jövedelmük jelentős részét a puszták haszonbére tette. Az olcsóbb haszonbér, a munkára (pásztorkodásra, hajcsárkodásra) felfogadott szegénység alacsony bére, a sovány marha olcsó ára, valamint a Bécsben megnyilvánuló nagy kereslet volt a forrása a pusztabérlők meggazdagodásának. A Békés megyei pusztabérlők 1744-ben Csabacsüdöt Karácsony Kristóf és Gergely, Félhalmot Simon Kristóf, Gyúrt Gorove Kristóf és László, Komlóst Balta Péter, Kisdécsét Péter Tódor és Gergely, Kiskondorost Jakab Kristóf, Muronyt Placsintár Lukács, Szentetornyát Markovics András és Bogdán, valamint Karácsony Lukács és Miklós örmény bérlők bérelték, Csorvást Kacsmag Miklós, Nagycsákót Borbilovics Bogdán, Nagykondorost Prentics Ferenc, Sopronyt Kacsmag György bolgár, - Szénást Kiriák Miklós görög bérlő bírta haszonbérben.

6 Csanád megye 1769-ben összeíratta a nemes és nemtelen pusztabérlőket és jószágállományukat. Részletek a mai Békés megyéhez tartozó helységek adataiból: 180