Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XIII. A JOBBÁGYSÁG MEGVÁLTJA MAGÁT AZ ÚRBÉRI TERHEK ÉS A FÖLDESÚRI HATALOM ALÓL - 3. Örökvallási szerződés a földesúri haszonvételekről és egyéb jogokról - a) A csabai örökvallási szerződés (1845)

kellett készíteni. A felsőbb hatóságok a fenti szerződésnek alaki okoból csak az úr­béri tartozások és szolgálatok váltságára vonatkozó részét hagyták jóvá. Ez a rész 1845. december 31-én életbe is lépett. 9 3. örökvallási szerződés a földesúri haszonvételekről és egyéb jogokról A csabai örökvallási szerződés (1845) Az 1845. október 24-én aláírt csabai örökváltsági szerződésbe belefoglalt földes­úri haszonvételekről (benefícía regalia) és a földdel kapcsolatos egyéb jogokról külön örökvallási szerződést kellett készíteni, melyet a szerződő felek 1846. szeptember 19-én írtak alá. Részletek: „1.... Egész általános igazainkat, melyekkel Csaba mezővárosában és annak egész határában bírunk, jelesen külső és belső telkeket, akár magoknak, akár a tekintetes, nemes megyének épületei legyenek rajta, úgyszinte azok jövedelmeit, szóval akár­miféle és minden kiváltságainkat, királyi, nemesi és határbéli haszonvételeinket, akármi névvel nevezhető közös épületeinket, javainkat, korcsmákat, mészárszékeket, malmokat, bor-, ser- és pálinkamérést s illetőleg -főzést, szántó- mívelt és míveletlen földeket, réteket, nádlókat, kaszálókat, úgy a város részére már elkülönözött egész legelőt is, továbbá a szőlőket, szőlős- és veteményeskerteket, füzeseket, vizeket, vizes­árkokat, halászatokat a Körös folyó közepéig, mint természetes határig az innenső parton és az egész csatornában, vadászat és madarászat jussát, a révjogot, vásári ki­váltságot, bolt jogot és más egyéb mindeneket, melyek vagy a törvényből folynak, vagy kiváltságainkból erednek... minden jussainkkal, kiváltságainkkal és igazainkkal örökre átengedjük, eladjuk, általtesszük és ruházzuk, semmi jusst vagy igazat s annak tulajdonosságát vagy birtokolhatását a 2. pont alatt előszámláltakon kívül más egyébre sem magunkra, se maradékainkra fent nem tartván. 2. ... Ezennel közösen megállapíttatik, hogy a szentmiklósi, kondorosi, geren­dási és vandhátí majorságos birtokaink ezentúl Csaba mezővárosa határához tartozni nem fognak,... Egyébiránt sehol a város határában semminemű királyi, nemesi avagy határbeli jogokat és haszonvételeket gyakorolni nem fogunk... 7. Miután Csaba mezővárosa községe az első bíróságú itélőszéket minden rendű és rangú, nemes és nem nemes lakosok felett az úrbéri birtokból eredő egyéb viszo­nyokra nézve is eddig dicséretes buzgósággal gyakorolta, ez okból minden földesúri törvényhatóságunkról lemondunk, s azt ezennel megszüntetettnek nyilatkoztatván, a vá­rosra átruházzuk... 8. A fentebbi módon történt földesúri jussok, haszonvételek, jövedelmek és bir­tok örök adásvételéért járó summa közös értekezés s közös beleegyezéshez képest e kö­vetkezendőképp állapíttatott meg: a) A bor-, ser- és pálinkamérési s illetőleg -főzési, nemkülönben a búsvágási és -mérési, valamint a halászati és vadászati királyi kisebb haszonvételekért, ke­zelésűkhez szükséges épületekért, úgymint a Nagy- és Külső-vendégfogadókért g egyhez való lakházért, ezen épületekben található s hozzájuk tartozó minden hol­mikkal és bútorozattal együtt a jog korlátlan és kizáró gyakorlatának átengedése mellett áltáljában megállapíttatott vételi summául öszvesen 226 359 Ft 156

Next

/
Thumbnails
Contents