Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - X. A JOBBÁGYOK KÖZTERHEI - 4. Strázsálás, rabkísérés, levélhordás - a) Strázsálás - b) Rabkísérés - c) Levélhordás

4. Strázsálás, rabkisérés, levélbordás a) Strázsálás A lakosoknak pestis- és kolerajárvány, valamint dögvész esetén, de más különleges alkalmakkor is a helység bejáró útjain éjjel-nappal őrt kellett állaniuk, árvíz esetén pedig a víz emelkedését, a jégzajlást kellett figyelniük. Pestisveszély esetén Takács Imre békési szolgabíró 1738. május 16-án az elöljárókhoz intézett kurrensében az elővigyázati intézkedések közt első helyen rendelte el, hogy „minden helységen kívül a bejáróútfélen kemény és jó vigyázó, fegyveres strázsák legyenek éjjel és nappal, a nagyobb helységekben 4, a kisebbekben 3, kik csak jó passussal (útlevéllel) ellátottakat bocsássanak be. Akiknek passusa nem volna,. . . sehol be ne bocsáttassák, ... hanem azhonnét jött, visszaküldettessék."

76 Jégzajláskor Egy 1830. március 19-i főszolgabírói kurrensből: „Mivel a rendkívül való vastag jégmassának (jégtömegnek) megindulásával a töltéseken lévő hidak is veszedelembe forognak, melyeknek elseprése nemcsak felszámíthatatlan károkat vonna maga után, hanem a kommunikációt (közlekedést) is végképpen elzárná, ennek eltávoztatására azért... jó előre foganatos intézeteket (intézkedéseket) tegyenek, hogy amidőn a jég megindul, minden hidaknál elegendő emberek alkalmatos szerszámokkal és eszközökkel (hosszú nyelű vasvillákkal ós hegyes csáklyákkal) éjjel-nappal készen legyenek a hídra tolakodó jégmassáknak széjjeldarabolására, s minden kitelhető módok által a hidat oltalmazzák."

77 A francia ügynökök ellen 1809. május 15-én Napoleon kiáltványt intézett a magyarokhoz. A hatóságok a helytartótanácstól a megyéig minden idegenben francia kémet sejtettek. Tomcsányi főszolgabíró 1809. július 1-i körlevelében felszólította az elöljárókat, hogy az utazók ellenőrzésére a legmegbízhatóbb gazdák és zsellérek közül állítsanak a helység végén strázsákat. „Minden helységnek végén nádgunyhókat készíttessenek, és minden gunyhónál két strázsa felállíttassék. Ezeknek kötelessége tészen mindennemű utasokat, ... akárminémű hintóban, födeles kocsiban, lógós vagy parasztszekereken legyenek, éjjel s nappal útjokban megállítani, a passusokat előkérni, és akár légyen azoknak, akár nem, a strázsák közül az egyik, leginkább, aki lovon fog szolgálni, köteles légyen a helységházához az utast békésérni, ahol is annak passusa megvizsgáltatik, és különös jegyzőkönyvbe fel fog íratni."

78 b) Rabkísérés A rabokat egyik helységből a másikba jobbágyokkal kísértették;. A kísért rab nemegyszer megtámadta kísérőjét, azt leütötte, a vason levő lakat kulcsát elvette tőle, és megszökött.

79 - 1841. március 6-án Stummer Imre főszolgabíró ezt írta a két Gyula város elöljáróihoz, megismételve a megye régebbi rendeleteit: „Magyar- és Németgyula városi elöljáróinak ... szoros kötelességekben tétetik,... hogy a legkisebb vétségű rabot is két jó erőben lévő fegyveres ember, a nagyobbat pedig három kísérje. Ahol éjjel tartatnak, ott vasra verve a tömlöcben tartassanak, s reggelig a felügyelő esküdtember többször megtekintse."

80 c) Levélhordás A hivatalos leveleket jobbágyokkal hordatták egyik helységből a másikba. Különösképpen a megye görcsösen ragaszkodott ehhez, pedig több kár volt belőle, mint 130