Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - X. A JOBBÁGYOK KÖZTERHEI - 5. Kártékony madarak, farkasok és sáskák irtása - a) A kártékony madarak irtása

haszon. 1786-ban, tehát a három megye egyesítése idején Virág Péter megyei aljegyző ezt írta egyik körlevelében: „Azon levelek, melyekkel a tiszt urak hivatalbéli kötelességekből egymással értekeznek, oly hibásan, mocskosan, rongyosan, leginkább pedig össze meg összeázattatva hozattatnak elő, hogy azokat többé alig olvashatni.,. Ezen hibának minden oka az, hogy a levélhordozó lakosok a nekiek csak imígy-amúgy általadott ilyetén leveleket semmire sem tartván,... a zsírral, egyéb ocsmány kenyőosöktől megrútított tarisznya jókban gyűrik és dömöcskölik (gyömöszölik). Vágynak némelyek, akik az afféle leveleket lóhátakon szokták hordozni. Ezek a ló oldalán csüggő, tisztátalan tarisznyájukban gondtalanul bevetik a leveleket, ezek a lónak... megizzadott oldalától olyannyira általáznak, hogy az írásnak (:büdös szagán kívül:) se betűje nem ismerszik, sem a pecsétek többé rajtok nem maradnak."

81 Azzal a panasszal kapcsolatban, hogy „a gyulai két községet a mostani azon gyakorlat, mely szerént a megyei különböző tisztségektől továbbítás végett átadatott 1& vélek... néha egy nap több ízben is szoktak küldetni, tetemesen terheli", a megye 1844. október 14-i közgyűlése azt a végzést hozta, hogy „az illető megyei hivatalosoktul továbbítás végett a gyulai községektül küldendő levelek ezentúl hetenként csupán kétszer, szerdán tudniillik és vasárnap indíttassanak rendesen útnak."

82 5. Kártékony madarak, farkasok és sáskák irtása a) A kártékony madarak irtása A kártékony madarak a 18. században annyira elszaporodtak, hogy a lakosság képtelen volt tőlük gyümölcs- és gabonatermését, háziszárnyasait megvédeni. Irtásukra a vármegye 1775. március 28-án tartott közgyűlésén újabb határozatot hozott „Mostani szűk időhöz képest, hogy az kártékony, életet (gabonát) igen ostromló, elszaporodott, haszontalan madarak, úgymint verebek, csókák, mindenféle varjak és szarkák naponként, amennyire lehet, irtassanak, rontassanak, rendeltetett, hogy kiadott, tudvalévő dikájok szerént az helységek minden dikájára felvévén 3 verébfejet, az nagyobb madaraknak pediglen különösen (külön-külön) egy fejét, tudniillik csókáknak, varjaknak és szarkáknak, közönségesen reparciálják (osszák ki) a lakosokra kigyelmetek... Amely lakosok pediglen a reparticiójok (felosztásuk) szerént e^észlen nem teljesítenék,... minden 3 verébfőért avagy minden csóka-, varjú- és szarkafőért 1 krajcárban fognak büntettetni."

83 A megye 1775-ben a fenti módon a megye 20 községére összesen 26 838 varjú és csóka, 80 514 veréb és 35 farkas irtását és fejük beszolgáltatását rendelte el. Részletek a kivetésből

84

: Varjú, csóka Veréb Farkas Csaba Gyarmat Komlós Szentandrás Vésztő összesen az egész megye 4 008 12 024 4 1100 3 303 2 1199 3 597 1 970 2 910 1 547 1638 1 6 838 80 514 35" A kártékony madarak száma még 1833-ban is oly nagy volt, hogy a főszolgabírói körlevél szerint még ekkor is „minden házzal bíró gazdára esik 5 veréb, 1 szarka, 1 9* 131