Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - X. A JOBBÁGYOK KÖZTERHEI - 5. Kártékony madarak, farkasok és sáskák irtása - a) A kártékony madarak irtása

haszon. 1786-ban, tehát a három megye egyesítése idején Virág Péter megyei aljegyző ezt írta egyik körlevelében: „Azon levelek, melyekkel a tiszt urak hivatalbéli köte­lességekből egymással értekeznek, oly hibásan, mocskosan, rongyosan, leginkább pedig össze meg összeázattatva hozattatnak elő, hogy azokat többé alig olvashatni.,. Ezen hibának minden oka az, hogy a levélhordozó lakosok a nekiek csak imígy-amúgy általadott ilyetén leveleket semmire sem tartván,... a zsírral, egyéb ocsmány kenyő­osöktől megrútított tarisznya jókban gyűrik és dömöcskölik (gyömöszölik). Vágynak némelyek, akik az afféle leveleket lóhátakon szokták hordozni. Ezek a ló oldalán csüggő, tisztátalan tarisznyájukban gondtalanul bevetik a leveleket, ezek a lónak... megizzadott oldalától olyannyira általáznak, hogy az írásnak (:büdös szagán kívül:) se betűje nem ismerszik, sem a pecsétek többé rajtok nem maradnak." 81 Azzal a panasszal kapcsolatban, hogy „a gyulai két községet a mostani azon gya­korlat, mely szerént a megyei különböző tisztségektől továbbítás végett átadatott 1& vélek... néha egy nap több ízben is szoktak küldetni, tetemesen terheli", a megye 1844. október 14-i közgyűlése azt a végzést hozta, hogy „az illető megyei hivatalosoktul továbbítás végett a gyulai községektül küldendő levelek ezentúl hetenként csupán két­szer, szerdán tudniillik és vasárnap indíttassanak rendesen útnak." 82 5. Kártékony madarak, farkasok és sáskák irtása a) A kártékony madarak irtása A kártékony madarak a 18. században annyira elszaporodtak, hogy a lakosság képtelen volt tőlük gyümölcs- és gabonatermését, háziszárnyasait megvédeni. Irtá­sukra a vármegye 1775. március 28-án tartott közgyűlésén újabb határozatot hozott „Mostani szűk időhöz képest, hogy az kártékony, életet (gabonát) igen ostromló, el­szaporodott, haszontalan madarak, úgymint verebek, csókák, mindenféle varjak és szarkák naponként, amennyire lehet, irtassanak, rontassanak, rendeltetett, hogy ki­adott, tudvalévő dikájok szerént az helységek minden dikájára felvévén 3 verébfejet, az nagyobb madaraknak pediglen különösen (külön-külön) egy fejét, tudniillik csó­káknak, varjaknak és szarkáknak, közönségesen reparciálják (osszák ki) a lakosokra kigyelmetek... Amely lakosok pediglen a reparticiójok (felosztásuk) szerént e^észlen nem teljesítenék,... minden 3 verébfőért avagy minden csóka-, varjú- és szarkafőért 1 krajcárban fognak büntettetni." 83 A megye 1775-ben a fenti módon a megye 20 községére összesen 26 838 varjú és csóka, 80 514 veréb és 35 farkas irtását és fejük beszolgáltatását rendelte el. Rész­letek a kivetésből 84 : Varjú, csóka Veréb Farkas Csaba Gyarmat Komlós Szentandrás Vésztő összesen az egész megye 4 008 12 024 4 1100 3 303 2 1199 3 597 1 970 2 910 1 547 1638 1 6 838 80 514 35" A kártékony madarak száma még 1833-ban is oly nagy volt, hogy a főszolgabírói körlevél szerint még ekkor is „minden házzal bíró gazdára esik 5 veréb, 1 szarka, 1 9* 131

Next

/
Thumbnails
Contents