Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - X. A JOBBÁGYOK KÖZTERHEI - 1 . Az adófizetés - b) Az adókivetés - c) Az adószedés
összeíráson „minden gazda, személyesen, nem. pedig felesége vagy gyermeke által tartozik megjelenni, és legkeményebb felelet alatt tartozik minden vagyonját igazán feladni azért, mert. . . amely gazda vagyonját eltagadja, és a pásztorok számadásából több sül ki, tehát azonfelül, hogy testi büntetését veszi, marhája el fog kótyavetéltetní (árvereztetni) és a vármegye kasszájába administráltatni (beszolgáltatni)." 3 Az esküdtek azonban vagy nem merték, vagy nem akarták a gazdagok vallomását helyesbíteni. Ugyancsak Tomcsányi írja 1827. szeptember 1-i körlevelében: „A tapasztalásból... (esméretes, hogy) bátor a tizedbéli esküdtek jelen volnának, mégis a vagyonoknak hamisan való feladásokat elhallgatnák. Mi okból? Azt csak az, 6 meghiteltetett (esküt tett) lelkeesmérete tudhatja!... A konskripció végével a pásztorokkal, kanászokkal, juhászokkal a feladások fognak egybevettetni, és... az, aki vagyonában tagadást tészen, elveszti lábas jószágát, személye pedig... a megye tömlöcébe fog kísértetni." 4 - Adóösszeíráskor fel kellett tüntetni, hogy ki milyen címen nyert felmentést az adófizetés alól. Tomcsányi írja 1826 október 8-Í körlevelében; „A dikális konskripcióban minden exemptus (kivételezett, felmentett) házaikat abban feljegyezzék, legyen papi rend, honoráciör, obsitos katonák, insurgensek (a nemesi felkelésben résztvettek), a megyei bábák, . . . utána írassék, miért exemptus a háza vagy annalk feje." 5 b) Az adókivetés A porták száma. Minden megyének több-kevesebb portája volt. Békés megyének 1725-ben 20 portája volt. 1745-ben 29 porta után fizetett adót. A porták számát a2 1751. évi országgyűlés 35-re, az 1764-Í 39-re, az 1802-i 56-ra, az 1827-Í 74-re, az 1832-36. évi pedig 84-re emelte. Ennyi is maradt 1848-ig. 6 Az országgyűlésen megszavazott évi adómennyiséget elosztották a megyei porták számával. így 1725-ben egy portára 389 Ft 32 1/2 kr esett. Békés vármegyének 1725 j ben 20 portája lévén, az egy portára eső adóösszegnek hússzorosát kellett megfizetnie. A húsz portát a megye közgyűlése ez évben a következőképpen osztotta szét a községek között: Békésre 3 3/4, Csabára 3 2/4, Gyulára 3, Gyomára 1 2/4, Gyarmatra 1 1/4, Ladányra 1 1/4, Szeghalomra 1 1/4, Öcsödre 1, Vésztőre 3/4, Gerlára 3/4, Dobozra 3/4, Tárcsára 2/4, az 1731-ben megszűnt Nagykerekire 1/4, Szentandrásra 1/4 és Várira 1/4 porta adója esett. Az adó elosztásában nem szerepel a három éven belül települt Szarvas, Berény, Németgyula és Kétegyháza,. melyek három évig adómentesek voltak. 7 Az adókivetés a megye községeire a következőképpen történt. Az 1749/50. katonai évre a megye 29 portájára 13 209 Ft 30 kr országos adó volt kivetve. Ugyanakkor a megye a maga házi szükségleteire 4899 Ft házi adót kívánt beszedni. A megye minden portáját 29 dikára osztva, az adómennyiséget 841 dikára vagyis 841 felé kellett szétosztani. Ilyenformán az országos adóból egy-egy dikára 15 Ft 42 1/2 kr, a házi adóból 5 Ft 50 kr esett. * Ezután kiszámították, hogy a megye 841 dikájából az egyes községekre mennyi esik. Ez a generális, később a dikális (rovatos) összeírások adatai alapján összeállított kulos szerint történt. így Csabának a ráeső 116 8/16 dika után az állami adóba 1829 Ft 2 3/8 kr-t, házi adóba 619 Ft 1 1/8 kr-t kellett fizetnie. 8 c) Az adószedés Az adószedés az elöljárók egyik legterhesebb feladata volt. A jobbágyság jelentős része nem tudta az adórészleteket havonként vagy angáriánként (negyedévenként) megfizetni. A nagy adóhátralékok miatt az elöljáróhoz évről évre megérkezett a szolgabírák türelmetlen sürgetése. Csupor László békési főszolgabíró 1785. augusztus 12-i 117
