Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - X. A JOBBÁGYOK KÖZTERHEI - 1 . Az adófizetés - a) A dikális konskripció

köböl búza, köles, szemes kukorica, tíz köböl árpa, tizenkét köböl zab, 40 szál száraz deszka, négyezer zsindel vagy más egyébnemű, ezen terhet meg nem haladó szer."

17 f) A robotváltság Az 1771-72. évi urbárium III. punktomának 11. §-a úgy rendelkezik, hogy „mindennemű aikár egyenként a jobbágyokkal, akár pedig egész községgel robotoknak ... megváltásáról földesuraság által teendő kontraktusok és kötések vármegye bíztonysága előtt téfcetődjenek." - A két Gyula bírái 1809. október 13-án alázatos hangú könyörgőlevélben kérték a gyulai földesurat, gróf Wenckheim Ferencet, hogy a következő évben úrbéri szolgálatuknak bárcsak felét is engedje készpénzűi megváltani: „Méltóságos Gróf! Kegyes Jó örökös Földesurunk! Alább írottak, Magyar- és Németgyula városának mind fejenként való közönséges (közrendű) lakosai, Méltóságodnak pedig hív jobbágyi, mély alázatossággal folyamodunk, azon irgalmassággal teljes úri színe előtt könyörögvén, hogy . - - mind (mint) kivált e mostani közöttünk való személyes jelenlétében elegendőképpen kitapasztalhatta Méltóságos Ununk, hogy ezen ilyetén veszedelmes háborús üdőkben minemű terhes s terhesebb felséges szolgálatok és mind szünet nélkül való éjjeli-nappali súlyos forspontozások (előfogatozások) tárgya közé szoríttatott mind a két Gyula városa, úgyhogy ha egyébféle tartozásbéli szolgalatjai nem volnának is... valóban elegendő (teher) volna a fej in minden szegény gyulai lakos jobbágynak. Az arra való kegyelmes tekintetre nézve annyival is inkább, hogy az irgalmas földesuraságot hív jobbágyainak édesatyaiképpen való boldogítása egyformán illetvén, azokat azoknak alázatos és igazságos kéréseiben egyformán is kívánja elősegíteni, könyörgünk alázatosan újonnan és újonnabban irgalmas, könyörülő, kegyes színe előtt, szánjon meg hát minket, hív jobbágyait, most segítsen rajtunk Méltóságod, és következendő 1810. esztendőre leírhatatlan és kibeszélhetetlen terhes szolgalatjainkat tekintvén... az urbáriális szolgálatoknak bárcsak felét is készpénzül megváltani engedni kegyelmesen méltóztatna."

48 X. A JOBBÁGYOK KÖZTERHEIl 1. Az adófizetés a) A dikális konskripció Az adókivetés alapja az úgynevezett dikális konskripció (rovatos összeírás) volt. Évenként összeírták a jobbágyokat, velük egy kenyéren lévő, 16 évesnél idősebb fiaikat és leányaikat, testvéreiket, a házas és hazátlan zselléreket, szolgákat és szolgálókat, mindenféle jószágot, az ingatlanokat (házakat, földeket, malmokat), egyéb jövedelmeket (korcsmát, mészárszéket, haszonbérletet, pálinkafőző üstöket, méhkast, kézművességet, kereskedéseket) és végül a közös haszonvételeket (marhák legeltetését, fuvarozást, kézi munkákat, faizást, nádvágást).

2 A lakosság igyekezett kibújni a személyes megjelenés alól, vagy nem vallotta be mindenét. Az összeíró biztosok viszont a meg nem jelenőket elfogatták, és az összeírás végéig tömlöcbe záratták, a bevallott adatokat pedig a szomszédokkal, a tizedbeli esküdtekkel és a pásztorokkal ellenőriztették. Tomcsányi főszolgabíró 1801. október 9-i kurrensében elrendelte, hogy november 2-án a németgyulai, 9-én a magyargyulai 116