Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - IX. A JOBBÁGYSÁG ÚRBÉRI TERHEI - 4. A robot - e) A hosszú fuvar
A gyomai hosszúfuvar-egyezség Csepcsányi Tamás, gróf Stockhammer, Ferdinánd gyomai földesúr meghatalmazottja és a gyomai jobbágyok közt 1818. július 20-án „az uradalom kebelén kívül teendő szekeres robotozás eránt" egyezség jött létre, melyben a gyomai gazdáknak „a kegyelmes urbárium értelme szerént" igen súlyos hosszúfuvarterhet kellett „tulajdon könnyebbségükre" vállalniuk. „Mi gyomai lakosok tekintvén azt hogy a méltóságos uraságnak a kegyelmes úrbárium értelme szerént az ottan kiszabott számú szekeres robotozással tartozunk másrészről pedig azt, hogy távolabb fekvő helyekre való fuvarozás által szaporábban telik le robotozásunk, és így tulajdon könnyebbségünkkel kötelezzük magunkat a nagyváradi, aradi, szolnoki és szegedi utaknak megtételére a következő módon: 1. A Nagyváradra vezető út gyakran hirtelen oly kegyetlenné változván, hogy azt teherrel megjárni majd éppen lehetetlen, szükség, hogy az oda teendő út nemcsak alkalmatos időre hagyattasson, hanem amellett még a nyári hat hónapoknak, melyek e tájban első áprilisban kezdődnek és utolsó szeptemberben végződnek, a téli hat hónapoktól leendő megkülönböztetésére (is) ügyeltessen (figyelem fordíttassák), jelesen: A nyári hónapok alatt köteleztetünk itt Gyomán terhet rakni s Váradra elvinni, onnét ismét visszajövet terhet hozni, mely esetben a méltóságos uraság minden egy köböl búzának, kölesnek és szemes kukoricának, öt véka árpának, hét véka zabnak és minden tízakós üres hordónak oda való vitelét, nemkülönben visszajövet egy öreg cseber. italnak, hét szál száraz deszkának vagy más ezekkel hasonló nehézségű szereknek elhozását egy szekeres napszámba fogja beszámítani. Ha pedig visszajövet a méltóságos uraságnak szállítandó terhe nem lenne, vagy az időnek rendkívül hirtelen való változása által az út vagy menet, vagy jövet felette igen megromlana > altkor a fent előszámlált és meghatározott terhek másfél szekeres napszámba számláltassanak. A téli hónapok alatt pedig ... nem szoríttatnak a jobbágyok arra, hogy Váradra mind menet, mind jövet terhet szállítsanak, hanem vagy menet terhet vivén, üresen bocsáttassanak vissza, vagy üresen menvén, visszafelé terhet szállítsanak, mely esetben a fent megállapított terhek vitele vagy hozása másfél napos szekeres robotba számláltatik . .. Árvíz idején pedig a Váradra teendő szekeres robotozásra a lakosok akaratjok ellen nem szoríttathatnak." Az út ugyanis amúgy is mocsaras vidéken vezetett át. Ez magyarázza az 5. pontban felsoroltaknál kevesebb terhet is. „2. Az Aradra teendő szekeres robotozás az alább megállapított terhek elszállítása mellett nyolc szekeres napszámba számláltass ék, tizenkettőre pedig, ha mind .menet, mind jövet terhet szállítunk. Ha pedig Aradon a méltóságos uraság dolga miatt hosszabb ideig kellene várakoznunk, az ott való egész napi várakozásunk egy egész szekeres napszámba számíttatik, bele nem értvén az oda való menetel és aa onnan való kiindulás napját, és harmadnapnál tovább ott semmi esetre nem tartóztattathatunk. Ezen Aradra teendő robotozás a nyári hónapokban és alkalmatos utakban, télen vagy a téli hónapokban pedig csak a legszárazabb időkben és útban tétettessen. 3. A Szolnokra teendő utak... hat szekeres napszámba számíttassanak, másfél annyiban pedig, ha mind jövet, mind menet teher szállítódik. 4. A Szegedre teendő szekeres robotozás, mely csak a fent meghatározott nyári hónapokban alkalmatos útban tétettethetik, számláltatik tizenegy szekeres napszámba, másfél annyiba pedig, ha mind menet, mind jövet teher szállítódik. 5. A teher mennyisége egy kocsira egy első klassisú (osztályú) tízöles vagy ehelyett két hat- vagy hétöles fenyő, egy tízakós tele hordó, tíz mázsa dohány, nyolc 8* 115
