Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - IX. A JOBBÁGYSÁG ÚRBÉRI TERHEI - 4. A robot - d) A lakosság ellenállása a robottal szemben

Váriban minden kétegyházi gazdának, akinek marhája volt, marhával, akinek pedig nem volt, gyalogszerben... A tengeriszedísen is pedig minden háztul egész egy hétig ott kellett íennyi hasonlóképpen egyfolytában. A gyalogszeresek pedig csak azon esztendőben is mit szolgáltak, azt előadni teljességgel lehetetlen."

36 A vármegye 1816. december 20-í közgyűlése elé került két gyulai adófizető panasza, mely szerint a gyulai uradalom urbáriumon túl hajtja őket szolgálatra. „Kitetszik az urbariális cédulákból az is, hogy a panaszolkodó Menyhárt István a múlt esztendőben 9 nappal, Kecskés János pedig 25 napokkal többet szolgált, és az idei esztendőre ís az elsőnek egy, a másodiknak pedig 18 napijai vágynak előre leszolgálva, sőt önnön költségekre a legnehezebb utaíkba és a legszorosabb munlca idejében Aradra ós Nagyváradra hajtatnak. Továbbá noha a panaszolkodók már kötelességeknek nemcsak eleget tettek, de ezen felyül túl is szolgáltak volna, most nemrégiben, hogy azonnal elő nem állhattak, minden irgalmasság nélkül megverettettek.'' A megye Tomcsányt Kristóf főszolgabírót azzal az utasítással küldte ki, hogy közölje a gyulai uradalommal, hogy a jobbágyokkal az urbáriumban kiszabott napokon túl szolgálatot tétetni törvénytelen tett, melytől a gyulai uradalom eltiltatik.

37 d) A lakosság ellenállása a robottál szemben Az uraság ós az uradalmi tisztek nem voltak tekintettel a jobbágyok érdekeire. Ünnepet, nagy munkaidőt, időjárást és járhatatlan utat nem tekintve ufbáriumellenesen hajtották őket. Nemegyszer ütéssel-veréssel kényszerítették munkára. Ha késtek, napokkal büntették. Leszolgált napjaikat csalárdul számolták el. A lakosság ellenszenve érthetően évtizedről évtizedre nőtt a robot ellen. Ha lehetett, kibújtak alóla, későn jelentek meg, munkájukat hanyagul végezték. 1807 őszén a füzesgyarmati kasznár az ottani szófogadatlan jobbágyokat bottal ós áristommal fenyegette: „Imé utoljára, mint azelőtt sok ízbe közönségessé (közhírré) törettetik, hogy ;iki cnneki.tána legkisebb parancsolatjára a tisztnek . . . meg nem jelenik, az minden személyválogatás nélkül a kegyelmes urbárium szerént azonnal vagy 12 pálcával, vagy 2 napi árestommal, vagy ugyanannyi robottal büntettetik, nem lévén semmi mentségnek helye.''

38 1807 őszén ugyanő a szénahordási parancsot nem teljesítő füzesgyarmati gazdákat is megfenyegette: „Már elmúlt egy egész holnapja, amioka a méltóságos uraság szénájának behordására kéréssel, intéssel és fenyegetéssel is kénszeríttetnek a még robottal tartozó lakosok, mégis számos boglyái kint vannak és romlanak a méltóságos uraságnak, és már Hosszúban (Hosszú-szigeten) a víz is sok boglyát elvitt, nemcsak, hanem (sőt) ami csudára méltó, még a feles szénát se hozták be számosan, azér!- a méltóságos uraság rendelése az, hogy akik a mai napon, ahova rendeltetnek, ha ki és elő nem állanak, és a parancsolt szénát aki be nem hozza, okvetlenül annyi szénája, amennyinek a behozása parancsoltatok, az udvaráról fog elvitetni érette, és az sokszori engedetienségéért meg is fog büntettetni."

39 Csepcsényi Tamás uradalmi igazgató 1817-ben ezt írta az öcsödiekről: „Számos öcsödi lakosok, akik az uradalmi munkára akár gyalog, akár szekereikkel robotra kirendeltettek, ottan meg nem jelennek, és az uraságnak azáltal tetemes kárt és hátramaradást okoznak, sőt oly gondolkodással is vágynak sokan, mintha az uraságnak robottal nem is tartoznának. . . Akinek nem tetszik az uraságnak azon kegyessége, mely szerént tőle csak egynéhány robotok kívántatnak természetben, és a többinek megváltása kontraktuáliter (szerződésileg) megengedtetik, arra nézve az uraság fogja magát alkalmaztatni a kegyelmes urbáriumhoz, ós az olyan maga javát megbecsülni nem tudó jobbágytól meg fogja kívánni, hogy az egész urbariális napszámjait természetben töltse le . . .'** 8 113