Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - IX. A JOBBÁGYSÁG ÚRBÉRI TERHEI - 4. A robot - e) A hosszú fuvar
A zselléreik végül oly módon is igyekeztek a rofootterhok alól kiszabadulni, hogy az úrbéri összeírások előtt uti levelet kértek, és megjátszották, mintha munkakeresés végett vidékre távoztak volna. Paulovyez Gáb*or uradalmi főügyész ennek »megelőzésére 1844. augusztus 9-én körlevelet intézett az uradalomhoz tartozó községek elöljáróihoz: „Becsületes elöljárók! Tudományára jővén annak, hogy számos olyatén test s a méltóságos uradalmat kijádzani törekvő lakosok, kik mind (mint) zsellérek vagy inkább lakók, úrbéri szolgalatjaikat telesíteni nem szeretik, részint az úrbéri konskripciók (összeírások) tartásakor vagy előtte, részént utána oly ürügy alatt, mintha lakásaikat máshova általváltoztani szándékoznának, magoknak az elöljáróságtól úti levelet nyernek, azonban vagy sehova sem mennek, de mint elmenendők, konskripcióba nem jönnek, vagy pedig elmenve, számos itteni tartozásokat hagynak, s károsítják a méltóságos uradabnat, s kisiklanak törvényes tartozásaik teljesítése, alól..... Az elöljárók... az ilyetén módon magokat passuáltatni (útlevéllel elláttatni) kívánóknak addig úti levelet ne adjanak, még (míg) az magát azeránt is nem igazolandja, (hogy) uradalmi itteni minden tartozásainak eleget tett. . ." 41 e) A hosszú fuvar Az 1771-72. évi urbárium részletesen szabályozza az évente egyszer teljesítendő hosszú fuvart, melyhez négy egésztelkes gazda ad egy-egy marhát. A hosszú fuvart legfeljebb kétnapi járóföldre,.csak jó úton s nem a nagy munkaidőben lehet a jobbágyon megvenni. 42 A hosszú fuvarral kapcsolatban is állandó volt a panasz az uraság visszaélései miatt. Andrásy György kétegyházi földesúr erőszakoskodásáról Szilágyi Ursz kétegyházj lakos 1770-ben így vall: „Borvásárlásra is ide s tova hajtogatott engem az uraság hol Budára, hol Szentandrásra, hol Körösre, hol Vásárhelyre, mely fáradságaimért soha nékem nem fizetett az uraság, hanem egyszer egy pár csizmát adott." - Grosz Vaszilia kétegyházi lakos vallja: „Harmadivi (harmadéve) Anyásra hajtották a szekeremet, 21 zsák búzát, azonkívül szalonnát, hájat s egyéb holmit raktak reája, mely felettébb való nagy tereh (teher) miatt szekerem, noha új volt, egészlen elromlott." 43 Berényből 1801 elején valaki Bruzí Pál álnéven a helytartó tanácshoz panaszos levelet küldött, • melyet az kivizsgálás végett leküldött a vármegyének. A megyei kiküldöttek a helyszínen megállapították, hogy „a kegyelmes Urbáriumnak világos rendelése szerént a bosszú fuvart sem megváltani, sem semmi szín és nevezet alatt akármiképpen felcserélni nem szabad. Ezen kontraktus értelme szerént mégis, noha a hosszú fuvar a herényieknek elengedődik, de azo«ba Ők ahelyett arra köteleztetnek, hogy 20 gyalog vagy 10 szekeres napokat egész erővel, azaz.., egészséges és jó vonómarhákkal szolgálni tartozzanak, melybül kitetszik, hogy ck a hosszú fuvar helyett más, és még annál is nagyobb tehrének (tehernek) viselésére köteleztetnek." A megye felszólította az uraságot, hogy a szerződés 2. pontját az urbárium rendelkezésének megfelelően módosítsa, és a szerződést újból mutassa be. 44 — Ugyancsak az urbárium rendelkezésével volt ellentétes Hivesi András füzesgyarmati uradalmi ispán 1811. június 30-i levele, melyben közöjte a gyarmatiakkal, hogy a méltóságos báró úr őnagysága különös tekintetből méltóztatott a gyarmatiaknak megengedni, hogy hosszú fuvarjaikat úgy, mint tavai, azaz 50 Ft-jával számítván, az idén is megválthassák." 45 - A megye intézkedéseinek vajmi kevés haszna volt. Tomcsányi főszolgabíró a gyulaiak panaszával kapcsolatban 1812 elején is csak azt jelenthette, hogy „a hosszú fuvarozásokat legtávolabb Pestig teszik,, melybe 6 s 7 napokat töltenek el, sőt sáros időben 9-et is, és minden időválasztás nélküli hajtattatnak, mint tavaly aratáskor, az idén pedig téli időben, holott nagyon szűk a takarmányok." 46 114