Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG - 12. Panaszok az úrbéri földek elvétele miatt - c) A gyomai határ új felmérése elleni panasz (1823)

adattatni," de a jobbágyok panaszáradata azt bizonyítja, hogy az urbariális felmérést a földesurak arra használták fel, hogy nagyobb és jobb földhöz jussanak. Az uraság, hogy az öcsödi károsultak elégedetlenkedését és zenebonásságát lecsendesítse, kénytelen volt köztük a Veresegyházi-puszta egy részét kiosztani. Az öcsödi elöljárók ezzel kapcsolatban a módosabb gazdák nevében is ezt írják a földesúrnak: „A pusztát szántóföldjeink urbaríáliter (úrbérileg) lett felosztásáig mint páskuumot (legelőt) mindig úgy használtuk . , . Urbariális felméréskor... a köznépnek zenebonasága lecsendesítése végett, minthogy maga prefektus urunk a szabados földnek felosztása után sem elégíthetett meg minden szűkölködőt, úgy méltóztatott konferálni (értekezni) a kommunitással (helységgel), hogy az árendás porciónk (bérelt részünk) Veresegyházából hadd osztódjon fel azoknak szájok bedugására."

Tt c) A gyomai határ újabb felmérése elleni panasz (1823) A gyomai jobbágyság elégedetlen volt a gyomai határ új felmérése és kiosztása miatt. A gyomai elöljárók ezzel kapcsolatos észrevételeiket 1823. szeptember 19-én így foglalták írásba: .,1. Mivel a Körösön innen és túl levő nyilasaink (kaszálórétből kiadott részeink) a mostani mérés szerént nagyobb mennyiségben vágynak kiadva, mint a régi mérés szerént, úgy ítéljük, hogy ennek az oka, hogy már most a tanyaföldjeinknél nincs annyi kaszálónk, mint amennyi volt a régi mérés szerént. Ami jó és minden kifogáson kívül levő kaszálót tehát tanyaföldjeinikben elvesztettük, azt holmi szikes, hepehupás, szigetes, eres, kopolyás (vízállásos gödrös) és éppen nem kaszálónak való, különben is a nyomásból felfogott földeken kaptuk ki. A panaszok öszveírása mutatja, hogy a nyilasok ellen van legtöbb panasz. Ha a tanyaföldekben a kaszálók azon mennyiségben adódnak ki, amelyben voltak a régi mérés szerént, az ezen felül fennmaradandó kaszáló mennyiségét a túl és innen a körösi régi nyilasokból úgy ki lehet osztani, hogy a nyilasok iránt tett panaszoknak nagy része elenyészik. 3. Sok dülőutak hibáznak (hiányzanak), melyek a régi mérés szerént mint szükségesek megvoltak... 5. Az előhalmi földeknek a mostani mérés szerént urban álisoknak kiosztott nagyobb része olyan földekből áll, melyek mivel a jó földekkel vegyest voltak, a nyughatatlan kolónus (jobbágy) által próbául feltörd el tettek, s mivel a mostan dolgozó földmérő úr által szántásban találtattak, mind - sőt néhol még a gyepföldek is mint jó földek kiosztódtak. Ezeket pedig urbariális földeknek elfogadni nem lehet, annyival is és leginkább azért, hogy árvíz idején azon földeknek még csak egynegyed része sem lesz ment a víztől. 7. Az egész közönségnek panasza az, hogy a póhalmi urbariális földek, hol a régi mérés szerént minden sessió föld után szinte két köblös föld volt. s négy fordulóban lévő ugarjaink egyikét azok tették, az 1821. esztendőben több, a nyomásból hozzáfogott földekkel együtt a méltóságos uraság részére elfoglaltattak, és azolta is használtatnak az egész közönségnek tetemes károsodásával."

38 Egy-egy ilyen új felmérési és kiosztási vita a lakosság és az uradalom közt évekig elhúzódott. Csepcsányi Tamás, a zár alá helyezett gyomai uradalom gondviselője 1833. április 27-én Pozsonyból, ahol mint a megye egyik országgyűlési követe tartózkodott, ezt a levelet küldte az elvett urbariális földek miatt háborgó gyomaiaknak : „Megilletődéssel értettem a gyomai népnek nyughatatlanságát, valamint szinte azon vakmerő bosszújokat, melyet földesurak, atyjok és elöljáróik ellen érezhetőképpea mutatnak. Nem tanultak azon szomorú példákból, melyeket a múlt esztendőkbe hallhatlak, hány ily vakmerő végeztetett ki hóhér pallosa által a felső megyékbe* 104