Bálint Ferenc: A Békés megyei munkás eszperantó mozgalom válogatott dokumentumai 1925–1934. Elektitaj dokumentoj de laborista esperantista movado en departamento Békés 1925–1934 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 3. (Gyula, 1969)

V. RÉSZLETEK A RENDŐRSÉG BUDAPESTI POLITIKAI NYOMOZÓ FŐCSOPORTJÁNAK AZ ESZPERANTÓ MOZGALOMRÓL TETT JELENTÉSÉBŐL

nal az az egyik határjel, amelyen túl a főleg szociáldemokrata alapon álló legális eszperantó mozgalom felismerhetően átcsap az általános eszperantó mozgalom harmadik kategóriájaként megjelölt, nálunk illegális kommunista mozgalomba. Ezzel elérkeztünk az eszperantista mozgalom azon pontjához, ahol leszögezhetjük, hogy a mozgalomnak van nálunk egy nyílt és veszedelmes nemzetközi szervezete, a SAT, amelynek illegalitását többékevésbé fedeszervként takarja egy legálisan működő alakulat: a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete és ennek helyi csoportjai . . . A szociáldemokrata eszperantista munkások 1913-ban alakították meg a „Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesületét". Az egyesület mind a mai napig megmaradt a szociáldemokrata érzelmű munkások kulturális alakulatának s a szociáldemokrata párt politikai elveinek látszólag a kultúrán, keresztül történő propagálójának. Az egyesület szervesen beillesztette az eszperantó mozgalmat a munkásmozgalomba. A Népszava, Pártszervezet, Szocializmus, Nőmunkás és Népszava Naptár számtalan és különféle időben és alkalmakkor megjelent cikkei tanúskodnak erről. A szak- és pártszervezetekben az egyesület állandóan rendez tanfolyamokat, ismertető előadásokat, k'állításokat stb. A magyarországi szocialista ifjúmunkások között erős és eredményes propagandát folytat. E vonalon Szakasits Antal, az ifjúmunkás szervezetek titkára támogatja az egyesület törekvéseit. Ugyanígy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyik titkára, Szakasits Árpád is az eszperantista munkások munkáját a munkás kultúrmozgalmak egyik legértékesebb területének tartja. A Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete tulajdonképpen- 1920-ban indult fejlődésnek. 1924-ben már csoportjai vannak 8-10 helyen. Ä fejlődéssel egyidejűleg az előbbi fejezetekben ismertetett Sennacieco Associo Tutmonda (SAT) befolyása megkezdődött és csakhamar nyilvánosan is érezhetővé vált az egyesület és csoportjai életében. Az egyesület által hallgatólagosan megtűrt és meg nem akadályozott SAT kommunista propaganda gyakorlati eredménye mutatkozott abban is, hogy az ugyanakkor megindult Vágiféle kommunista mozgalom tagjai közt is számtalan esetben szerepeltek munkás-eszperantisták. A bolseviki propaganda karöltve járt a Természetbarátok Turista Egyesülete és az Alkoholellenes Munkásszövetség hasonló tevékenységével. Äz egyesület melegágya lett a bolseviki propagandának, amelynek ténye külsőképpen is megnyilvánult abban, hogy az egyesület gyűlésein, előadásain, helyiségeiben a tagok olyan eszperantó jelvényt viseltek, amelyen az eredeti fehér szín helyett a vörös színt használták alapul, vagy pedig - a megtorlást elkerülendő és a járatlant megtévesztendő - jelvényeiken az eredeti jelvény fehér