Szabad Olga - Zömbik Miklós (szerk.): Békés Megye 1918-1919-ben. Válogatott dokumentumok - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 2. (Békéscsaba, 1968)
I. A forradalmi válság okai, érdeklődése
Nyisztor nevű küldöttje vele összeköttetést is tart fenn. Nevezett állandó megfigyelés alatt áll. Békéscsabán a következő 4 olyan egylet van, amely a rendeletben körvonalazott fogalom alá vonható, éspedig: a magyarországi r:.ütő- munkások szakcsoportja, elnöke Filyó András 59 éves evangélikus, családos, ácssegéd, büntetve nem volt. Nyomdászok szakegylete, elnöke Tóth Pál, 39 éves, nős, református, nyomdász segéd, itteni nyilvántartás szerint büntetve nem volt, nem katona. Vasmunkások egylete elnöke Gajdács Mátyás. 23 éves, evangélikus, bádogos, felmentett katona, ezenkívül van egy politikai népegylet, amely az országosan ösmert Achim L. András parasztpárti agitátor alkotása, ezidő- szerint azonban teljesen csendben működik, s észrevehető politikai mozgalmat nem szít. Mintegy 5—600 tagja van, nagyobbrészt a legkisebb földbirtokkal bíró földművesekből, és munkásokból, elnöke ezidőszerint Lipták Galó Pál, 41 éves, evangélikus, özvegy, békéscsabai lakos, aki a háború alatt az itteni katonai kórházak szállítója volt s ebből kifolyólag igen nagy vagyonra tett szert. Ebben a minőségében ezidőszerint is fel van mentve. Általában ezek az egyletek, a rendelet szempontjából tekintve őket, működésük aggodalomra nem ad okot. s ezidőszerint vezetőjük egyénisége sem esik kifogás alá. 4 oldalas, géppel írt és kézzel javított fogalmazvány BML Békés vármegyei főispáni bizalmas iratok 8/1918. Ez a főispáni jelentés válasz a belügyminiszter 1918. március 2-án kiadott — a forradalmi mozgalmak terjedésének megakadályozását és ellenőrzését célzó — körrendeletére. A rendelet szövege melyből képet alkothatunk az országos tendenciákról — kisebb, lényegtelen változtatásokkal megtalálható „Az Októberi Forradalom hatása Békés megyében” (Békéscsaba, 1967.) c. dokumentumgyűjtemény 9—11. lapján. A főispán egyrészt hangsúlyozta a munkásszervezetek veszélytelenségét, másrészt azonban túlzott óvatosságában olyan baloldali árnyalatú szervezeteket is felsorolt, (pl. Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíj Egyletének Gyulai fiókpénztára, Orosházi Kisbirtokos Szövetség) amelyeknek a munkásmozgalomhoz kevés közük volt. Az tény, hogy az agrárszocialista egyletek már a háború előtt kezdték elveszíteni jelentőségüket, e folyamatot gyorsította a vezetők és aktív tagok katonának való behívása. A behívás és a háború idején gyakorolt politikai terror az ipari munkásság szervezeteinek működését is jóidőre lehetetlenné tette. A főispán azonban az egyletek veszélytelenségét eltúlozta, ezt a júniusban kitört sztrájkok is bizonyították, a két forradalom idején pedig ezek az egyletek képezték a szociáldemokrata, illetve az egyesített szocialista párt szervezeteinek alapjait. 19
