Szabad Olga - Zömbik Miklós (szerk.): Békés Megye 1918-1919-ben. Válogatott dokumentumok - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 2. (Békéscsaba, 1968)
I. A forradalmi válság okai, érdeklődése
7. 1918. június 29. A főispán jelentése a Békés megyében kirobbant sztrájkokról Kereskedelmi Miniszter Budapest 22789 számra jelentem, hogy Békés vármegyében Gyulán és Békéscsabán volt sztrájk. Gyulán a Gyula vidéki Helyiérdekű-vasút gépműhelyének 10 munkása, Békéscsabán pedig a Hubertus Szövőgyár 114 női munkása, Alföldi Első Gazdasági vasút műhelyének 50 munkása és 17 nyomdász sztrájkolt. Azonkívül Gyulai Kötött Szövött iparáru- gyár részvénytársaságánál 137 női munkás áll sztrájkban, ezen sztrájk azonban a budapesti események előtt ütött ki, attól teljesen független és régibb keletű munkabér differenciából származik. Békéscsabai nyomdászok tegnap már munkába állottak. Alkalmazottaknak okozott bérveszteség és termelésbeni csökkenés csekély. Főispán Kétoldalas, géppel írt fogalmazvány. BML Békés vármegye Főispánja ált. 2065/1918. МШ. A jelentésben említett „budapesti események”: az 1918. június 20—28 között lezajlott általános sztrájk, melyben a vidék munkásai is résztvettek. Hogy a Békés megyei sztrájkok egy része valóban kizárólag helyi sérelmek miatt rob- bant-e ki, egyéb híján se cáfolni, se bizSnyítani nem tudjuk. 8. 1918. július 25. A békési főszolgabíró jelentése a lakosság háborúellenes hangulatáról Főispán úr! . . . Jelentem, hogy a VIII-ik hadikölcsön jelzése nem járt azzal az eredménnyel, mint amilyen eredménnyel az előző hadikölcsön-jegy- zések zárultak. Pedig úgy magam, mint az elöljáróságok, mindent elkövettünk a jegyzés sikere érdekében. A község eme tartózkodó magatartásának az okát kutatván, — arra a meggyőződésre jutottam, miszerint abban a felfogásban vannak már igen sokan, hogy a hadi20
