Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

II. A királyi vármegye

sükön belül esnek, s amely [földek] jog szerint a mí rendelkezésünk alá tartozóknak ismertetnek el: azonban mindig sértetlenül kell megtartani a monostorok és az egyházak jogait és birtokait. Ezenkívül ugyancsak nekik adtuk és adományoztuk a nemesek és várjobbágyok üres földjeiket, az olyanokat, amelyek a tatárok ideje óta üresen állottak és gyümölcsöző haszonélvezeti jogokkal, tudniillik halászóhelyékkel és haszonthozó erdőkkel nem bírnak: ezek mégis úgy [adományoztuk], hogy eme nemeseknek és várjobbágyoknak az ő ilyen üres földjeikért vagy igazságos árat fogunk fizetni, vagy megfelelő értékű cserét fogunk adni. . . IV. László második kun törvénye, 5-6. te, 1279. aug. 10. Kiadva: Marczali Henrik szerk.: Enchirídion ... A magyar történet kútfőinek kézikönyve, Bp,, Athenaeum, 1901., 180. old. Latin. Szilágyi Lóránd (Árpádkori törvények, egyetemi jegyzet, Bp., Tankönyvkiadó, 1962., 85-86. old.) fordítása. - A kun betelepítés azonban nem oldotta meg a népesség és így a termelőmunka hiányának problémáját sem, hiszen a kunok a számukra vesztes Hód tavi csata (1280) után elhagyták a Körös-Maros közét. Megyénk e része csak a 14. század folyamán népesült be. (Minderre I. Györffy György: Tört. földr. I. 498. old.) A tatár pusztítás hatékonyságára, mélységére utal, hogy még a 13. század végén is - tehát több mint félévszázaddal a tatárok dúlása után - találkozunk megyénkben üres, lakóit nélkülöző puszta falvakkal. A betelepedés folyamatának másik alternatíváját az elpusztásodott birtokoknak, a kunok volt szállásterületeinek a király általi eladományozása jelentette. A kunok elvonulása után a magyar nemesek igényeket jelentettek be a néptelen alföldi - így Békés megyei falvakra, pusztákra is. Ilyen módon szerzett izgj-ben jelentékeny javadalmakat megyénkben az országos jelentőségű Ákos-nem. 11. Legkitűnőbb uruknak, Andrásnak, isten kegyelméből Magyarország kiváló királyának Jakab testvér, perjel és a buda-felhévízi keresztesek konventje gyarapodást és az úrban szokott és alázatos fohászkodást. Tudja meg felségtek, hogy eme leveleteket megkaptuk: András, isten kegyelméből Magyarország királya híveinek, a budafelhévízi kereszteseknek üdvöt és kegyet. Mihály fia Ákos mester bizonyos üres és lakóitól elhagyott, Fejéregyház (Feyregház) és Hén