Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

II. A királyi vármegye

(Heen) nevű földeket általunk magának kért adatni, de mivel a mondott földek minőségéről és mennyiségéről számunkra nem ismeretes az igazság, hűségteknek megparancsolva elrendeljük, hogy tanúskodás okából küldjétek ki egy alkalmas embereteket, akinek jelenlétében emberünk, Tywan fia Fábián, a határtársakkal és szomszédokkal együtt bejárja az említett földeket, a régi és egykori határokat is, és ha nem lesz ellentmondás, őt beiktatja . . . Kelt Budán, [1297.] február 24-én. Mi tehát parancsotokat és rendeleteteket tisztelettel teljesítvén, amint tartozunk, elküldtünk egy alkalmas embert, Pál rendLársunkat tanúskodás okából emberetekkel, Fábiánnal, az előbb mondottak elvégzésére, akik azután hozzánk visszatérve a következőket mondták el nekünk egyetértően: a Fejéregyház és Hén nevű, Körös (Crysium) menti földeket, amely földeken három egyház [= templom] van, tudniillik: Hénben szt. Miklós tiszteletére, Hén és Fejéregyház nevű földek között szt. András apostol egyháza és Fejéregyház, összehíván a mondott földek határtársait és szomszédait, akik közül Péter fia Miklós valamennyi helyett személyesen ott volt, a ti emberetek és a mienk körüljárták a régi és egykori határok között, és azokba összes használandóságaikkal és a mondott templomokkal egyetemben beiktatták Ákos mestert, egyetlen ellenkező sem jelentkezett, az említett földek szomszédai kinyilvánították: a gyakran mondott földek a király úr rendelkezése alá tartoznak. Kelt [1297.] március 7-én. A buda-felhévízi keresztesek konventjének 1297. márc. 7-1 oklevele III. András király (1290-1301) 1297. ápr. 18-i oklevelének átírásában. Kiadva: Georgius Fejér: Codex diplomaticvs Hvngariae ecclesiasticvs ac civilis VI. 2., Budae, 1830., 80-81. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - A kunok elvonulására és a magyar nemesek birtokkérelmeire 1. Györffy György: A kunok feudalizálódása, Székely György szerk.: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században, Bp., Akadémiai Kiadó, 1953., 259. old. A /j. század végére a királyi és várbirtokok eladományozása révén a királyi javadalmak megyénkben is alaposan megcsappantak, a földek mind tekintélyesebb hányada került a vagyonra éhes világi magánbirtokosok kezére. Nem véletlen, hogy éppen egy 1295. évi oklevél melyből alább részletet közlünk - tudósít két magánbirtokos (Szák nembeli Süttöi András mint eladó és Egyed fia Sándor jenői várnagy