Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

I. A nemzetségtől a vármegyéig

3.. . . Azt a földet végül, amely a Maros folyótól egészen Orsova váráig terül el, egy bizonyos Gálád nevű vezér, aki Bodony várából jött, foglalta el a kunok segítségével. Az ő ivadékából született Ajtony, akit aztán jóval később, Szent István király idejében, Doboka fia Csanád, a király unoka-f itestvére Maros melletti várában megölt, mivelhogy az említett királynak minden dologban ellene szegült. Csanádnak az említett király a jó szolgálatért feleséget adott, és neki adományozta Ajtony várát összes tartozékaival egyetemben .. . Anonymus: A magyarok története, 13. század eleje. Kiadva: SRH I. 49-50. old. Latin. Pais Dezső (Györffy György: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról .... 105. old.) fordítása. - Györffy György (Krónikáink és a magyar őstörténet, 24-25. old.) mutatta ki, hogy Gálád vezér nem létezett személyiség, Anonymus koholmánya. 4.. . . Azokban az időkben volt egy főúr Maros városában, név szerint Ajtony, igen nagy hatalmú, akit a görögök szertartása szerint Viddinben kereszteltek meg. Ez nagyon el volt telve vitézségével és hatalmával. Volt neki 7 felesége, éppen mert nem követte igazán a keresztény vallást. István királynak egyáltalán nem hódolt, elbizakodva vitézei és nemes urai sokaságában, akiken uralkodott. Betöretlen lovaknak is nagy sokaságát mondta magáénak, azonfölül olyanoknak, amelyeket pásztorai a házaknál őriztek. Végtelen sok nyája is volt, amelyeknek megvoltak a maguk kijelölt pásztorai, ezenkívül birtokai és udvarházai, és a Maroson folyó sószállításoknak is ura volt, s ő állított ennek a folyónak a kikötőibe adószedőket és őröket, és mindent adó alá vetett. Hatalmát a görögöktől kapta, és a fent említett Maros városában monostort építtetett Keresztelő Szent János tiszteletére, abba ő nevezte ki az apátot a szerzetesekkel együtt, azoknak rendje és szertartása szerint. Ennek a férfiúnak ugyanis a Körös (Keres) folyótól az erdélyi részekig s Viddinig és Szörényig eső föld szolgált, s mindezt hatalma alatt tartotta. .. A nagyobbik Gellért-legenda, 12. század eleje. Kiadva: SRH II. 489-490. old. Latin. Fordítása: Lederer Emma szerk.: Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. I. rész 1000-től 1526-ig, Bp., Tankönyvkiadó, 1964., 361-362. old. — A Gyula-törzs migrációjára 1. Váczy Péter: Gyula és Ajtony, 490-492. old. Az Ajtony-domínium területi, földrajzi kiterjedését legutóbb Kristó Gyula (Megjegyzések az ún. „pogánylázadások" kora történetéhez, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae, Acta Historica, tomus XVIII., Szeged, 1965.,