Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

I. A nemzetségtől a vármegyéig

8-9. old.) körvonalazta. Eszerint valószínűnek tartható, hogy a jelenlegi Békés megye legdélibb sávja Ajtony birodalmához tartozott. Az István-Ajtony-háború kronológiájára 1. uo. 10-18. old. A mai Békés megye területének jelentős részét talán már a honfog­laláskor a Vata- (Csolt-) nemzetség szállhatta meg, de az sem elkép­zelhetetlen, hogy Vatáék csak a 10. század második felének belső •migrációs mozgalmai kapcsán jutottak el a békési-sárréti szállásterü­letre. A 11. század közepén élt Vata nemzetségfő volt, békési szék­hellyel; maga Vata és népe pogányként élt, a terület pedig az 1040-es évekig el tudta kerülni a feudalizálódást. Ilyen módon a békési-sárréti vidék a maga bomló ősközösségi termelési viszonyaival, törzsi-nem­zetségi struktúrájával egyre inkább anakronisztikussá vált. Az egysé­ges magyar feudális állam megszervezését, kiépítését célzó eredményes akciók során Vata is fegyveres konfliktusba keveredett a lassan kiala­kuló feudális állammal. A hagyományosan - nem elég szerencsés mó­don - „pogánylázadás"-nak nevezett 1046. évi Vata-mozgalom tu­lajdonképpen az államszervezés meggátlásáért indított akció volt, mely látszatsikerei ellenére is vereséggel végződött, Gyula, Ajtony és a többi lázadó vezér után Vata is alulmaradt a fejlettebb, a történelmi haladást képviselő feudalizmus erőivel szemben. Vata és mozgalma bukásával megtére?ntődtek a feudális viszonyok létrehozásának fel­tételei a békési vidéken, napirendre került a feudális államszervezet helyi-területi elnyomó apparátusának, a királyi vármegyének, Békés megyének megszervezése, hiszen a békési terület - mint a többi lá­zadó vezérek birtoka is - a Vata-mozgalom bukása után a király ke­zébe került. 5.. • • Belus (Selus) várából Vata (Vatha) volt a neve annak, aki először ajánlotta magát az ördögnek, leborotváltatta fejét és pogány módra három varkocsot eresztett. . . Vata átkos és kárhozatos biz­tatására mind a nép az ördögnek szentelte magát, lóhúst ettek és min­denféle gonosz bűnt cselekedtek. Megölték a katolikus hitnek szol­gáló papokat és világiakat, és lerontották isten számos egyházát. Majd fellázadtak Péter király ellen, gonosz halálra adták mind a németeket és olaszokat, akik Magyarországon szétszórva mindenféle hivatalt vi-

Next

/
Thumbnails
Contents