Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

I. A nemzetségtől a vármegyéig

A honfoglaló, a bomló ősközösségi viszonyok között élő magyarok letelepedése nemzetségenként (törzsenként) történt. A Körösvidék (a későbbi Békés megye) területét a Gyula-törzs szállta meg. 2... . ahol Turkía egész szállás területe van, azt mostanában az ott folyó folyók nevéről nevezik el. A folyók ezek: első folyó a Temes, második folyó a Tútisz, harmadik folyó a Maros, negyedik folyó a Körös (Kríszosz), és ismét egy másik folyó a Tisza. A türkök közelében vannak keleti oldalon a bulgárok, ahol őket az Isztrosz folyó választja el, amelyet Dunának is neveznek, észak felé a besenyők, nyugatabbra a frankok, dél felé pedig a horvátok. . . Konsztantínosz Porphürogennétosz: A birodalom kormányzása, 10. század közepe. Kiadva: Moravcsik Gyula: Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzása, Bp., Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1950,, 176., 178, old. Görög. Moravcsik Gyula (uo. 177., 179. old., illetve Györffy György: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. . . , 83. old.) fordítása. - Hogy a szövegben előforduló „Turkía egész szállásterülete" a Gyula-törzs szálláshelyével azonos, Váczy Péter (Gyula és Ajtony, Szentpétery-Emlékkönyv, Bp., 1938., 490-491. old.) mutatta ki. A nemzetség (törzs) feje, Gyula, Bizánc felé orientáló'-'ott, Bizáncban vette fel a kereszténységet, onnan is hozott magával térítőpüspököt. (Minderre 1. Moravcsik Gyula: Bizánc és a magyarság, Tudományos ismeretterjesztő rorozat 3., Bp., Akadémiai Kiadó, 1953., 53-55. old.) A Gyula-törzs itteni birtoklásának emléke lehet a Gyula helységnév. (L. Váczy Péter: Gyula és Ajtony, 498. old.) 950 után a Gyula-törzs egyik, a nemzetségfőt (törzsfőt) is magában foglaló része Erdélybe költözött. Gyula mint a királyi hatalommal, a feudaalizmus kiépítésével szembehelyezkedő pogány lázadó vezér 1002-iooyban csatát vesztett a feudalizmust képviselő István király (1000-1038) ellenében, és Erdélyben, a volt törzsi domíniumon lehetővé vált az új társadalmi rend kiépítése. A törzs másik része az ősi szálláshelyen maradt. Itt vezérük, Ajtony, jelentős hatalomra tett szert, bizánci támogatást élvezett, és élesen szemben állt a feudalizmus terjesztését szorgalmazó fejedelmi, királyi házzal. Ajtony az 1010-as évek végén fegyveresen alulmaradt Istvánnal szemben, tartománya romjain szerveződött meg Csanád megye és a marosvári (Csanádi) püspökség.