Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

V. Török idők

Az örökös jobbágyság intézményén azonban nem a jobbágynemesítések rendkívül szórványosan előforduló esetei, hanem a taksás jobbágyok megjelenése ütött rést. A földesúr - sok körülmény hatására kénytelen volt lemondani a jobbágyok robotmunkán alapuló szolgáltatásairól, s valamelyes jövedelem biztosítása érdekében beleegyezni abba, hogy ún. taksás jobbágyai évi, pénzben fizetendő bérben egyezzenek meg vele, s annak lefizetése után szabadon el is költözhessenek. Ilyenformán egyezett meg i6jo-ben a megyén kívül élő Károlyi László földesúr békési jobbágyaival gyúrt és herényi földjeinek adófát illetően. 21. Én Károlyi László adom tudtára mindeneknek az kiknek illik. Lente János nevű békési böcsületes ember jüvén fel hozzám ugyan Békés városa levelével, hogy az gyűri földtől velem megalkudnék; a minthogy sok kérési s beszedi után illyen formán alkuttam meg, hogy míg isten csendesebb állapotot ad érnünk, azon gyűri földtől ez következendő szent György napjára tartozzanak tallérul húsz ezüst jó mértékű tallérokat felküldeni, s viszont, kik a beríni földemet élni akarják, rekeszt a folyóra csinálni, vagy marhájokat határán jártatják, míglen falujok megépül, külön-külön minden ember egy-egy tallért adjon, egyébként senki ez két falum határát ne élje, se marháját reá ne hajtassa, mert bizonyos legyen benne, valaki rajta tanáltatik, megfogatik és marhájával együtt felhozatik. Annak határira való gondviselését s felhányását bízom Böldi Jánosra, kire szorgalmatos gondviseléssel legyen. Melynek nagyobb bizonyságára adtam ez kezem írása alatt való levelemet. Dátum in Apáti, die 22. Április, anno 1670. [Kelt Apátiban, 1670. április 22-én.] Ezt hozzá tévén, hogy maradt hátra adajokban .12 tallér, mellyet ez 20 tallérhoz hozzá tévén, kell ez jüvendő szent György napjára felküldeniök negyvenkét tallért a beríni föld adaján kivűl. Károlyi László oklevele, 1670. ápr. 22. Kiadva: Géresi Kálmán szerk.: A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára, IV., Bp., Franklin, 1887., 481-482. old. Magyar. - Döntően a falu által közösen egy összegben fizetett adó, de a török és a magyar földesurak sajátos helyzete is (a török a várakban és a városokban, a magyar pedig a megyétől távol, Erdélyben, illetve a királyi Magyarország területén élt) hozzájárult a községek önkormányzatának kialakulásához. A falu közösen fizette az adót, bérelte a földet, együttesen védekeztek, vívták harcukat, és szükség