Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

V. Török idők

esetén együtt szöktek el. „Ez a népi egység biztosította a termelőerők folytonosságát Gyula térségében a 129 éves török uralom alatt." (Virágh Ferenc: Török hódoltság. . ., 73. old.) L. még Makkai László: Robot - summa - taxa (Az örökös jobbágyság rendszerének fejlődési tendenciái a XVII. század második felében), Történelmi Szemle, 1964., 330-337. old. Megyénk lakosságának az 1640-es években bekövetkezett valamelyes gyarapodása, azaz jövedelmi forrást biztosító adóalanyok megjelenése következtében mind gyakoribbá váltak a királyi végvárakból és a királyi Magyarország területéről megyénk jobbágyai ellen irányuló betörések, portyázások is. Reaktivizálódtak a távol élő földesurak is. Jellemző módon 1647-ben a szentandrásiakat régi uraik, a Paksiak zaklatásaival szemben a megyénkre befolyását erősen kiterjesztő I. Rákóczi György védelmezte. 22.... Szent-Andrásiak jószágát, hogy mi valakinek adtuk volna, abban semmi nincsen, mert ők is arra okot nem adtak, annál inkább török spahiák jószágát, egyebet az dologban nem is értünk, hanem Magyarországban lakó Paxi nevén való főemberek azok kezdettek már jó időtől fogva az szentandrásiak jószágán kapdosni, kik ellen mi oltalmaztuk eddig is őket, hogy el nem foglalták. . . I. Rákóczi György erdélyi fejedelem levele egyik követének, 1647. márc. Magyarul kiadva: BO II. 228. old. - Hasonló sors jutott osztályrészül a Fövenyes falubelieknek is. Régi földesuraik, a Gyulai Gaálok zaklatták és sarcolták őket, mert nem nekik,, hanem az erdélyi földesúrnak szolgáltak, A 17. század derekán a viszonylagosan erőre kapott török hatalom az erdélyiek rovására terjeszkedett: 1658-ban Jenőt, 1660-ban Váradot, Sarkadot, Szalontát szerezték meg tőlük. A hadi események megyénk területét is érintették, pl. 1658-ban a törökök tatár szövetségesei a Sárrétet dúlták fel. A török hódoltság határainak kiterjesztésével Gyula vára tulajdonképpen megszűnt végvár lenni. Erdély területi veszteségei révén visszaszorult, mindinkább elvesztette megyénkre korábban élvezett befolyását. Erdély helyére újra a királyi Magyarország lépett. A kocka fordultával a pozíciók is változtak: most az erdélyiek jutottak abba a helyzetbe, hogy tiltakozniuk kellett a magyaror-