Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

V. Török idők

rünk alá háramlottak és jutottak, összes bármilyen hasznaikkal és tartozékaikkal együtt... - ha törvényes birtokosaik nincsenek - az említett Keresztszegh-i Kis Péternek és Andrásnak. .. adjuk, adományozzuk és juttatjuk. . . Kelt váradi várunkban, 1646. május 19-én. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem oklevele, 1646. máj. 19. Kiadva: BO I. 238. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. 19. III. Ferdinánd ... híveinknek . . . üdvöt és kegyet. Mi. . . megfigyelvén és megfontolván kiváló híveink, Kovács (Kovach) János, Szél Mihály és Zólyomi (Zolyomy) György, továbbá Török Bálint hűségét és hű szolgálatait. . . Teljes és összes királyi jogunkat, amelylyel a Csanád megyei néptelen Tömpös (Teömpös), üres Zombor, továbbá Dalegyháza, Klárafalva (Klarafalva), Ladány (Ladany), Kecskés Lele, Charpa, Palota, Orosháza, Tótkutas, Pöröskutas és Szentetornya (Szenté Tornya) egész és teljes birtokainkban rendelkezünk, . . . összes bármilyen hasznaikkal és tartozékaikkal együtt... - ha más egyházhoz vagy várhoz nem tartoznának - ez említett Kovács Jánosnak, Szél Mihálynak és Zólyomi Györgynek, továbbá Török Bálintnak... adtuk, ajándékoztuk és juttattuk . . . Kelt Pozsony királyi várunkban, 1646. december 5-én. III. Ferdinánd király oklevele, 1646. dec. 5. Kiadva: BO I. 239-240. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - A fenti idézet Györffy Györgytől (A középkori Orosháza története, Nagy Gyula szerk.: Orosháza története, Orosháza, 1965., 232. old.) való. Orosháza többszörös eladományozására 1. uo. és Szilágyi Sándor: A békésvármegyei hódoltság történetéből, 19-20. old. Igaz, a teljesen lakatlan, puszta Orosháza nem „éreztette" a kettős eladományozás hátrányát, de a lakott településeket igen súlyosan érintette; azt jelentette ez, hogy a „helyben levő török haszonélvező mellett. . . egyszerre két magyar birtokos is sanyargatta a jobbágyot." (Virágh Ferenc: Török hódoltság . . . , 64. old.) A tizenötéves háború mélyreható változásokat idézett elő az alföldi •jobbágyság helyzetében, A megye területének elpusztulása, elnéptelenedése új helyzetet teremtett: a legtöbb esetben a megyétől távol élő földesúr nem tudta elérni, hogy örökös szolgaságba taszított, röghöz kötött jobbágyai visszatérjenek lerombolt falvaikba. A megváltozott viszonyok, de főleg a paraszti osztályharc leggyakrabban általában tudatos politikai tartalom nélkül, egyszerűen életük men-