Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

V. Török idők

időviszontagságokban, amint csak lehetett, felajánlották és megmutatták, mi sem késünk azokat az utókor számára fenntartani és megbizonyítani. Ennélfogva Győr (Gyeör) nevű egész és csonkítatlan pusztánkat ugyanazon Sarkad [mező]városának keleti határában, legközelebbi szomszédságaival együtt - valamint a következő egész telkeket, éspedig: Herpán és Nyéken egyet, továbbá a közönségesen Csáky-rétnek (Csáki-hér) nevezett szigetet, azután a Lel-Össi (Lelőssi) puszta egy és végre ugyanazon Sarkad városnak 3 üres telkét, melyet hajdan nemes Tholdi Tamás bírt.. . , adjuk, adományozzuk és juttatjuk . .. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem oklevele, 1644. júl. 9. Kiadva: Mogyoróssy János: Gyula hajdan és most történeti és statistikai vázlatokban, Gyula, I858., 235-237. old. Latin. Fordítása közölve: Virágh Ferenc: Török hódoltság..., 6364. old. - A hajdúkra és a sarkadi hajdú-kiváltságra 1. Dankó Imre: A Körösköz-bihari hajdúság, 6-30., 47-48. old. Meg kell említeni, hogy I. Rákóczi György 1631. május 5-én megerősítette a harsányi hajdúk szabadságait. L. Vajó Zoltán: I. Rákóczi György adománylevele a harsányi hajdúknak (Békés megyei okmánytár 3.), Körös Népe II., Békéscsaba, 1957., 166-167. old. A hajdúságnak megyénk jobbágyaira gyakorolt hatását illetően 1. Szilágyi Sándor: A békésvármegyei hódoltság történetéből, Évk. 8. kötet, 21. old. A néptelen, illetve lassan benépesülő békési vidékek - Györffy György szavával élve - újra „távoli birtokvadászok' célpontjai lettek. A királyi Magyarország sohasem ismerte el Erdély illetékességét megyénk területe vonatkozásában, különösen nem a 77. század közepe táján, amikor egy-egy (puszta) birtok bírása már nemcsak elvi •jelentőségű volt, hanem - a megtelepedettség előrehaladtával fokozott mértékben - anyagi haszonnál is kecsegtetett. Világosan látható ez Orosháza példáján: Orosházát - és több más birtokot - 1646 májusában 1. Rákóczi György erdélyi fejedelem, 1646 decemberében pedig III. Ferdinánd magyar király (i6y7-i6y/) adományozta el. 18 Mi, Rákóczi György ... emlékezetül adjuk . .. , hogy . . . megfigyelvén és kegyesen megfontolván Keresztszeg-i Kis Péter és András hűségét és hű szolgálatait..., a Fecskés (Feczkes), Orosháza (Orosháza) és Palota nevű, Csanád megyében lévő teljes és egész birtokokat, amelyeket földesuraik néhány év óta elhagytak, és ezért ránk és következésképpen kegyes rendelkezésünk és adományozási hatáskö-