Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.

IV. TÖRTÉNETÍRÁS A DÉL-ALFÖLDÖN

menyeként megyei kiadványokban bővül a Törökszentmiklósra vonatkozó ismeretanyag is. A város kutatása ezzel előrehalad, iránymutatást, segítséget kap. A hatvanas évek második felétől — elsősorban a forradalmi munkásmozgalom és a csatlakozó kérdések feltárása érdekében — alakultak ki a keretei annak, hogy a honismereti mozgalom lehetőségeit is felhasználva megerősödjön a helyi kutatás, a város történész tanáraira számítva elsősorban. Két alapos forrásfeltárásra épített, korszerű elemzéseket nyújtó évfordulós kiadvány képviselte először a megújult várostörténetet. Az 50. évfordulóra adták ki Kerek Béla Tetteik fényesen ragyognak. Törökszentmiklós forradalmi eseményei 1918-1919-ben (Törökszentmiklós, 1969.) című kötetét, s a felszabadulás 25. évfordulójára Kerek Béla-Nagy Endre-Tóth Gyula Hétköznapok sodrában. Törökszentmiklós negyedszázados története (Törökszentmiklós, 1970.) című könyvét. (Mindkettőt forrásértékű képanyaggal kísérve.) A két munka nagy érdeme a tényekből kiinduló elemzés, a helyi sajátosságok, az egyedi fejlődésvonal bemutatása, az emberközeli ábrázolásra törekvés. 1970-ben, a város újratelepítése 250. évfordulója jegyében is, a helyi népfrontbizottság helytörténeti-honismereti bizottságot szervezett, s bevonta a Tóth Sándor nevét viselő szakkört is. Az év őszén a szolnoki múzeummal együtt nívós honismereti konferenciát rendeztek, ennek egyes előadásait a Jászkunság közölte le. (Pl. a város dualizmus kori történetének főbb kérdéseiről az 1971. 1-2. számban.) A honismereti rendezvények azután rendszeressé váltak. A fáradhatatlan Kerek Béla tanár (ma a Székács Elemér Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója) és Batáné Máté Mária könyvtáros szerkesztésében, a Városi Könyvtár kiadásában, 1972-ben, Helyismereti Füzetek címmel, sokszorosított formában igényes füzetsorozatot indítottak, ötszáz példányban. (A sokszorosítást a Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár végezte.) Az induláskor leírt célkitűzés szerint „bibliográfiákat, lelőhely-katalógusokat, rövidebb helyismereti és munkásmozgalmi tanulmányokat" kívántak közreadni. A Helyismereti Füzetek (ha a tervezettnél ritkább megjelenéssel is) 1981-ig fennállott, folytatásáról nem mondtak le. A kiadást az anyagiak hiánya akadályozza. 1972 és 1981 között nyolc szám látott napvilágot, kivétel nélkül hasznos és igényes írásokkal, összeállításokkal, leginkább a munkásmozgalom története tárgyköréből. Az 1. szám a Jászkunságban megjelent törökszentmiklósi témájú írások bibliográfiája, a Rózsa Ferenc téri körzeti általános iskola Tóth Sándor honismereti szakköre gyűjtésében, szakbibliográfus szerkesztéssel. A 2. szám (1973) öt törökszentmiklósi jeles mozgalmi egyéniség és alkotóművész életrajza mellett a megyei napilap helyi aspektusú cikkbibliográfiáját, továbbá Tóth Gyula érdekes összeállítását tartalmazza az első helyi újság első esztendejében megjelent cikkekből. A 3. szám (1974) és a 8. szám (1981) szerzője azonos, témája szorosan kapcsolódó: Fehér Imre, a Bercsényi gimnázium tanára írta mindkettőt a törökszentmiklósi születésű (1897) és a közelmúltban Párizsban elhunyt, a húszas évektől ott élt Szélpál Árpádról. Az első füzet a Ma (Kassák nevezetes folyóirata) körüli munkásságáról és 1919-es időszakáról, a másik teljes hazai irodalmi életművéről ad monográfiát, példás bibliográfiai melléklettel. (Szélpál Árpád: Forró hamu. Bp., 1984. Perch Magda utószavával ellátott kötete Törökszentmiklós talán legjobb irodalmi megörökítését adja.) A sorozat 4. száma Németh Lászlóné tollából Csikós József forradalmár pedagógus 1919-es tevékenységét dolgozta föl. Csikóst a