Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.

IV. TÖRTÉNETÍRÁS A DÉL-ALFÖLDÖN

román királyi csapatok katonái Vácott ölték meg, előtte Törökszentmiklóson végzett kiváló munkát. A 6. szám Gecsényi Lajos és Kerek Béla válogatásában az 1917-1919 közötti időszak helyi politikai küzdelmeinek, közállapotainak 67 darab dokumentumát közli, igen értékes forráskiadvány. Kerek Béla Építőmunkások. Adalékok az építőmunkások törökszentmiklósi szervezetének történetéhez (1903-1940) című munkája a sorozat 7. száma (1979). A hiányt pótló dolgozat fő forrása a helyi építőmunkások szervezetének fennmaradt iratanyaga. A helyi MÉMOSZ-csoport bérküzdelmei nemegyszer összekapcsolódtak a Békés megyei szaktársak törekvéseivel. A programszerű sorozat mellett jó színvonalú intézmény- és üzemtörténeti kiadványokról is számot adhatunk a városból a kedvezőbb lehetőségekkel rendelkező hetvenes évekből. Az iskolaalapítás történetének megörökítése emeli ki a két középfokú oktatási intézmény negyedszázados évkönyveit. 1971-ben jelent meg Száz Kázmér szerkesztésében a Bercsényi gimnáziumé, 1975-ben Pethő József szerkesztésében a Székács Elemér nevét viselő szakközépiskoláé. Táblázatokba foglalt, értékes adatsorokkal, írott forrásokra is jól támaszkodva, de a közösségek igen jellemző „belső történetét" is követve készültek az alábbi szövetkezettörténeti munkák: Kerek Béla: A Törökszentmiklósi Gépgyártó és Gépjavító Ktsz története (1971), Gyergyói János: Közös úton. Barta-Sűrűdűlő-Kuczori-Pozderkahalom. A törökszentmiklósi Alkotmány Mg. Tsz története (kb. 1973), Leczki Rozália: A törökszentmiklósi „Rákóczi" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története (1951-1973). E legutóbbi 1957-től kezdve krónikás rendszerben ismerteti a folyamatokat, eseményeket. 1982-ben jelent meg Peres János A KISZ zászlóbontása Törökszentmiklóson és környékén című füzete, amely összekötő szöveggel ellátott forráskiadvány az 19571959 közötti hőskorból. Jó nevelő erejű, lendületes összeállítás. A szolnoki Múzeumi Levelek 51-52. száma (1986) közli Szabó Antalnak, a Bercsényi gimnázium történésztanárának mind témaválasztásában, mind pedig színvonalában úttörő érdemű, terjedelmesebb dolgozatát, Vasutasélet Törökszentmiklóson a múlt században és a századfordulón címmel. A várost átszelő vasúti fővonal 1857. november 19-én nyílt meg, a vasútnak a település gyors fellendülésében s egy külön tradicionális vasutasréteg kialakulásában betöltött szerepéről ez a dolgozat módszerében is követendő feldolgozást nyújt. A város most ideiglenes elhelyezésű, de néhány éven belül centrális fekvésben jól megközelíthető épületbe kerülő helytörténeti gyűjteményének is Szabó Antal a vezetője és szakmai feldolgozója. Kutatásait a kulcsidőszaknak tekinthető XVIII. század megismerésére koncentrálja mostanában, ezzel is hiányt pótol. A muzeális gyűjtemény teljesebb kifejlesztésével a várostörténeti kutatásnak a Városi Könyvtárban ma is biztosított lehetőségei nőni fognak. A Szolnok és a Heves megyei levéltáraknak a városra vonatkozó anyagai mellett a helyi egyházközségeknél őrzött dokumentáció feltárása nyújthat további lehetőségeket, többek között az anyakönyvi adatok munkaigényes felhasználásával. Talán áttekintésünk is érzékelteti, hogy Törökszentmiklóson, ha egyelőre még döntően a legújabb kori témakörök feltárásával is, felnőtt és megerősödött a helyi erőkre támaszkodó várostörténeti kutatás. Az eddigi irányok fenntartása mellett a XVIII-XIX. század kutatását is meg kell erősíteni. Összefoglaló várostörténetre jelen-