Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.

IV. TÖRTÉNETÍRÁS A DÉL-ALFÖLDÖN

Iványosi-Szabó Tibor szerkesztésében, hét szerző közreműködésével jelent meg a város kiadásában az Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez (Kecskemét, 1985. 634 oldal szöveg, 66 oldal képmelléklet) című testes kötet. Az Olvasókönyv sokkal többet nyújt annál, mint amit szerény címe ígér. Dobos Ferenc tanácselnök tömör előszava és a szerkesztő jól informáló bevezetője után közel nyolcvan oldalon igényes várostörténeti szintézist kap az olvasó a régészeti koroktól 1975-ig. Az áttekintés négy szerzője (Fazekas István, Bánkiné Molnár Erzsébet, Fekete Pál és Fekete János) a szerkesztői koncepciót jól követte, eredményes tartalmi munkamegosztást valósított meg. A szintézis világosan kirajzolja a lehiggadt, véglegesebb kutatási eredményeket, megállapítja a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés lényeges állomásait, fordulópontjait, jellemző adatait. Számba veszi ugyanakkor a további feltárásokkal tisztázandó kérdéseket, a most még bizonytalanul mérlegelhető résztémákat is. A várostörténeti áttekintés igen szoros kapcsolatban áll a nagy körültekintéssel, hatalmas levéltári, sajtó- és irodalmi anyagból kiválasztott 289 forrás-szemelvénnyel. A négy nagyobb részre osztott, több mint négyszáz oldalt képviselő forrásanyag minden darabját célratörően szövegezett, szerkesztett cím vezeti be, szükség esetén (gyakran) a várostörténet folyamatába illesztő, a felhasználást elősegítő útmutatásokkal. A kiválasztott részleteket követő apró betűs szöveg egyfelől értelmező-magyarázó, másfelől pedig kiegészítő-továbbfűző szerepet tölt be. E módszerrel a szemelvények kapcsán nyújtható információk mélyebbek, árnyaltabbak lehetnek, az olvasó nem egyedi eseteket, adatokat, törekvéseket lát bennük, hanem a tágabb időbeli és társadalmi összefüggéseket is érzékelheti. (A forrásközlő rész a szintézis négy szerzőjén kívül Romsics Ignác munkája.) A kötet alapján megismerhető várostörténeti „képlet"-tel való egybevetés Békés vagy Csongrád megye 1848 előtt más jogállású mezővárosaira vonatkozólag külön tanulmány tárgya lehetne. Néhány szembeötlő tanulságot kis áttekintésünk bevezetőjébe iktattunk már. A kötetszerkesztő következetességét dicséri az Olvasókönyv százhúsz oldalnyi szöveges függeléke. Ebből a nagyon értékes várostörténeti kronológiát, a neves félegyháziak életrajzi kislexikonát és az Urbán Miklósné és Zvara Pál által összeállított, 679 tételt — közte a helyi sajtó válogatott cikkanyagát is — tartalmazó, 1984-ig vezetett helyismereti bibliográfiát emeljük ki, de ugyanígy nyilatkozhatunk az idegen szavak és kifejezések gondosan összeállított jegyzékéről is. A jól kiválasztott képanyag (kevés kivétellel eléggé éles s így olvasható is) forrásértéke az írott dokumentumokéval vetekszik. Hasonló színvonalú és alaposságú forráskiadvány az utóbbi évtizedekben alföldi közép- vagy kisvárosról nem készült. Bármi legyen is a későbbi szándék, az Olvasókönyvben megtestesült munka és annak eredménye biztos alapot nyújt Félegyháza történeti monográfiájához, egyúttal — bevallott célja szerint — korszerű „muníciót" ad a városismeret kiteljesítéséhez is. Békési Élet 88/2. 219-224.