Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.

IV. TÖRTÉNETÍRÁS A DÉL-ALFÖLDÖN

TÖRÖKSZENTMIKLÓS ÉS A VÁROSTÖRTÉNETI KUTATÁS Vasúton is, közúton is jó néhányszor keresztülhaladtam már Törökszentmiklóson az évek múltával, idővel a településre vonatkozó olvasott információim is gyarapodtak, valamelyest rendszerbe sorakoztak, amikor végre sort tudtam keríteni a közvetlenebb ismerkedésre. Az 1952 óta városi státuszú Törökszentmiklóssal és népével csak a Móricz Zsigmond megfogalmazta „gyalogolni jó" módszerével lehet valóságosabb kapcsolatba kerülni, maradandóbb benyomásokat szerezni. A rendkívül élénk átfutó forgalom sodrásában haladó idegent — ha éppen Békés megyéből érkezik — mindenekelőtt egyfajta megnyugtató otthonosság érzése legyinti meg: úgy látja, hogy ugyanolyan környezet, hasonló mentalitás veszi körül, mintha valamelyik Békés megyei mezővárosban forogna. A történeti összefüggések, a régebbi és újabb fejlődésvonalak, s nem utolsósorban az érdeklődő körültekintés eredményeinek akármilyen töredékes felvázolása is azt jelzi: Törökszentmiklós múltjában és jelen viszonyaiban erős és közvetlen „rokonságot" mutat — az alföldiség összefogó közös vonásain túl is — Békés megye hasonló nagyságrendű vagy több tekintetben azonos funkciót betöltő településeinek egész sorával. Hol ebben, hol abban emlékeztet Békésre, Békéscsabára, Gyomaendrődre, Mezőberényre, Orosházára, Szarvasra. Az összehasonlítás hol előnyére, hol pedig hátrányára szolgál mindkét „oldalnak". (Hasonló tanulságos összevetésre Szolnok megyéből legjobban Mezőtúr kínálkozik számunkra, mint arra a Békési Élet hasábjain két alkalommal utaltunk is már) A közlekedési — főképpen közúti — természetes kapcsolatok felerősödése tájunk és Törökszentmiklós között az utóbbi évtized jelensége, s összefüggésben van a hazai úthálózatban megvalósított fejlesztésekkel. A tervezett új szolnoki közúti Tisza-híd Békéscsaba irányából még inkább vonzóvá teszi majd Budapest megközelítését MezőtúrTörökszentmiklós-Szolnok felé. A gazdasági kapcsolatok az azonos iparágak (malomipar, baromfiipar, mezőgépgyártás) révén részben a múlt századig visszavezethetők a város és Békés megye között. A szellemi életben inkább csak esetenkénti érintkezésről, alig kimutatható kölcsönös érdeklődésről beszélhetünk. Ami történt, részben alig több a kiadványok egy részének ismereténél, cseréjénél, másfelől pedig szolnoki, Szolnok megyei közvetítéssel vagy keretek között jutott el hozzánk, illetve Törökszentmiklósra. Mindez egyszerre tanúja Szolnok és intézményei jól betöltött regionális szerepkörének, másfelől a szerényebb lehetőségekkel rendelkező s igen közel fekvő Törökszentmiklósra akarva-akaratlan kiterjedő „árnyékhatásának". Az intézményes vagy szervezett lehetőségek előnyeit és hiátusait nemegyszer jó irányba színezhetik a személyes kapcsolatok. Budapestet nem számítva, Törökszentmiklós Szolnok mellett