Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.

III. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

tési lehetőséget kereső, kérvények sorát benyújtó csabai és orosházi földtelenek körében. Ez a réteg külön felszaporodott az 1853-1854-ben az éhínség elől Sáros megyéből nagy számban Békés-Csanádba le vándorolt szlovákokkal, akik többek között Battonyán, Pitvaroson, Nagylakon, Tótkomlóson, Csabán várták, hogy a gyéren lakott szomszédos kamarai földekre letelepülhessenek.

15 Foglalkozási csoport Bánhegyes Bánhegyesi puszta Bánheg; Bánhegyesi /es puszta Adóév 1851/52 1852/53 Házas zsellér, kertész, nap42 63 számos családfők. Ezek neje, fia, lánya, testvére 56 84 Cselédek 57 62 Ezek felesége, stb. 38 37 Tisztviselők 2 1 2 Ezek felesége, stb. 1 1 1 Ipart, kereskedést űzők 3 Ezek felesége, stb. 4 Felnőtt népesség együtt (fő) 98 98 156 102 1855-ben a kamara engedélyével egy kisebb csoport került a Bánhegyesi pusztára. Annak hírére 1856. december 18-án Pitvarosról 155 szlovák család, 774 családtaggal — mint írták, már a harmadik esetben — kérelmet nyújtott be a megyei vezetéshez, hogy segítse elő „egy új dohánytermesztő kolóniát megalakíthatni" a Bánhegyesi pusztának azon a részén, ahol a mindössze egy éve bérbe adott földek feküdtek.

16 A beadványt a pénzügyi igazgatás illetékes hivatalai nem vették figyelembe. Ez a kérvény is mutatja, hogy a Bánhegyesi puszta körül arra az időre jelentős verseny alakult ki. A bécsi pénzintézeti körök és a birodalmi pénzügyminisztérium 1857—1858-tól megváltoztatták a kamarai birtokok hasznosításának addigi módját, és új rendszert dolgoztak ki. A dohánytermesztés abban már nem játszott szerepet. Az új rendszer lényege abban állt, hogy a birtokok kijelölt részén, gondosan előre megtervezett formában, a kincstári földek viszonylag rövid idejű törlesztés melletti eladásával, falukba tömörített parasztgazdaságok kialakítására adtak lehetőséget. (A tervek tanyákkal eleve nem számoltak.) A tervből a XVIII. századi bánáti kamarai telepítések néhány településkialakító műszaki eleme köszön vissza, szociális kedvezmények nélkül. A nagy arányú paraszti földéhséget tapasztalva a bank és a bécsi kormány belátta, hogy ilyen módon hosszabb időre szóló és magasabb bevételhez tud jutni, mintha az addigi bérleti rendszert folytatná. (Mint utóbb kiderült, a parasztság zömének fizetőképességét viszont egyáltalán nem mérték föl reálisan.) A fenti formában eladásra ki nem jelölt pusztarészek nagyobb bérlők számára történő árendába adását — 20-25 esztendőre 15 SZABÓ 2004. 505-517. 16 Békés Megyei Levéltár (ezután: BML) Békés-Csanádi Megyehatóság ir. 11.007/1856.