Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.
III. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
letti házakban, az említett két utcában. 91 Nemzetiségi elismertetésük és önkormányzati képviseletük a megtelepedés után rövidesen biztosított lett. Ebben jelentős szerepet játszott 1840-ben az evangélikus egyházközség megalapítása, majd a templomépítés, az iskola megszervezése. Az 1850-es és 1860-as években minden alkalommal egy esküdti helyet kaptak a németek a mezővárosi elöljáróságban illetve tanácsban. A képviselőtestületben változó arányban találhatunk németeket: 1860-ban 85 tag közül 3, 1861ben 85-ből 1, 1867-ben 63-ból 4. 92 A gyomai németek nemzetiségi különállásának egyik fontos forrása volt a mezőberényiekkel való rokoni és közösségi kapcsolat fenntartása. Ennek jele, hogy pl. 1881-ben 2, 1883-ban 4 átházasodás történt. 93 Külön feladat a Békés megyei németlakta településeken folyt németnyelvű oktatás történetének feltárása, amelyhez a szükséges közigazgatási és egyházi levéltári anyag rendelkezésre áll. Ezúttal csak a nemzetiségi nyelvhasználat alakulásának néhány alapvető adatát sorakoztatjuk fel. A magyar környezet és a XIX. második negyedétől már a magyar polgári nemzetállam kialakulását elősegítő politikai erők is az asszimilációt, annak gyorsulását segítették elő, a már jelzett helyi okokon kívül. Az asszimiláció fokozatai között nemcsak a kettős nyelvhasználat fordult elő, hanem a hármas nyelvhasználat is. Mezőberény bői már 1784-ből vannak ilyen adatok. 94 1802-ben éppen azért vitték Mezőberénybe Békés megye első gimnáziumát, mert ott a magyar, német és szlovák nyelvet a tanulók a lakosság körében elsajátíthatták. 95 A németek számára szükséges idegen nyelvismeret, a magyar és a román nyelv bizonyos fokú elsajátításának szükségessége többek között a felfogadott cselédekkel való érintkezés, a piacivásári adásvétel során is megmutatkozott. Ennek bizonyítására csak egyetlen németgyulai példa: 1806-ban összesen 70, 1813-ban együttesen 86 cselédet és szolgálólányt fogadtak fel a német gazdák. Az alkalmazottak között 1806-ban 37 (53%), 1813-ban pedig 48 (56%) román vagy magyar anyanyelvű volt. 96 A reformkori források szerint a németgyulaiak általában beszélték a magyart. 97 A magyar nyelvhasználat általánossá válását — természetesen csak a családi körön, a nemzetiségi közösségen kívül — a megyei, városi, községi és az uradalmi adminisztráció nagymértékben elősegítette, természetesen az iskolai oktatás magyar nyelvűvé válásához igazodva. Békés vármegye jegyzőkönyveit már 1794-től magyar nyelven írták. Az országos mozgalmakhoz csatlakozva 1806-ban és 1831-ben elrendelte a megye az egységes magyar nyelvhasználatot a közigazgatásban, s gondja volt az oktatás és az egyházi szolgálat magyarnyelvűségére is. 98 Németgyula példája mutatja legjobban, hogy ezek a rendelkezések már nagyobbrészt az elért helyzetet rögzítették. A né91 BML Békés vármegye adószedőjének iratai. Dicalis conscriptiok 424. sz. Gyoma 1840/41. évi rovatos adóösszeírása. 92 BML Gyoma község képviselőtestületi jegyzőkönyve 1860. dec. 8., 1861. nov. 3., 1864. dec. 31., 1866. jan. 4., 1866. dec. 30., 1867. dec. 29., 1868. jan. 19. 93 BML Gyomai evangélikus egyházközség esketési anyakönyvi másodpéldányai 1881, 1883. (Csak e két év adatait vizsgáltuk.) 94 PETIK A. 1784. 35. 95 BENKAGY. 1895. 9-10. 96 BML Németgyula város iratai 795/1806. 97 KOMÁROMY M. 1834. 64., FÉNYES E. 1839. 8. 98 BML Békés vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei 355/1806, 618/1831.
