Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.

III. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

metgyulai tanács már az 1790-es években magyarul levelezett az uradalommal, a fennmaradt iratok tanúsága szerint, s az 1800-as évek elején egyes belső nyilvántartásokat (pl. katonaállítási lajstrom) is magyarul vezettetett. A bírói számadások az 1810-es években még németül íródtak, az 1820-as években áttértek a latinra, a következő évtizedben pedig a magyarra. A magánéletben való nyelvhasználatra jó fényt vető végrendeletek az 1830-as évek elejéig, az adásvételi szerződések az 1820-as esztendőkig német nyelven készültek. Érdekes, hogy a megyei körrendeleteket már 1801-ben sem fordították le németre. Erre csak a Bach-korszakból tudunk példát. Mezőberényben nagyjából hasonlóan alakult a közigazgatás nyelvhasználata, azzal a különbséggel, hogy ott a beadványok, végrendeletek szövegei között hamarabb vált uralkodóvá illetve a háromnyelvű lakosság közös érintkezési eszközévé a magyar. Eleki adataink nincsenek. Az újságolvasó értelmiség, iparosság, jobb módú parasztság nyelvhasználatára illetve asszimilációs igényére mindenesetre fényt vet az az adat, hogy 1866-ban 43 magyar és 10 német nyelvű lap járt rendszeresen a községbe." A XX. század elejére a kétnyelvűség általánossá vált a Békés megyei németek körében, sőt az iskolázás, a sajtó tömegessé válása nyomán a fiatalabb korosztályok már inkább a magyar nyelvet használták a családban is. Figyelmet érdemel az a mezőberényi tapasztalat, hogy ha a németek „uraskodni" azaz a polgári életvitelhez igazodni kívántak a társalgásban, akkor csak magyarul beszéltek, mert azt „a műveltség jelének tekintették".

100 Az asszimiláció előrehaladását a németajkúak tudomásul vették. Kivételesnek tekinthető az a törekvés, amelyet az eleki katolikus egyház képviselt: 1914-ben helyi használatra német nyelvű énekes- és imakönyvet adtak ki, amely az Arad megyei és a bánsági németek között is elterjedt, s olyan keresett volt, hogy 1922-ben újra meg kellett jelentetni.

101 A mezőverényi német ev. egyház, összefogva az Arad megyei német gyülekezetekkel még a XIX. század végén közös német énekeskönyvet nyomatott ki, több évtizedes használatra. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZEKE AEthn. BML Bp. Ethn. é. n. NK NKNT OL OSZK Acta Ethnographica. Folyóirat. Budapest. Békés Megyei Levéltár. Gyula Budapest Ethnographia. Folyóirat. Budapest* év nélkül Néprajzi Közlemények. Folyóirat. Budapest. Népi Kultúra-Népi Társadalom. Évköuyv. Budapest. Magyar Országos Levéltár. Budapest. Országos Széchényi Könyvtár. Budapest. Alföld (Arad), 1866. január 26. „Levelezés" c. rovat. BONYHAIM. 1933-3934. 100. CSEPREGI I. é. n. kézirata. KKJ