Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.
III. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
lőtestületnek csak a felét választották, a másik fele a legmagasabb adót fizető lakosokból került ki, tekintet nélkül azok nemzetiségi hovatartozására. A három fő tisztségviselő közötti korábbi megosztást 1871 után már csak néhány évig tartották meg Mezőberényben is. A három nyelvű népességet jól egybefogó önkormányzati szervezethez jórészt hasonló összetartó szerepet játszott Mezőberény történetében a protestáns vallás is. 1725 és 1745 között a németek és a szlovákok egyazon evangélikus egyházközségben éltek, közös papot tartottak, egy templomba jártak. 1745-ben a németek külön papot hívtak, de a templom közös maradt, csak 1788-ban építettek külön német templomot. Ettől kezdve a községben két evangélikus egyházközség működik. 85 A lutheránusok számára a magyarokat tömörítő református egyház szokásai sem voltak idegenek. A II. József uralkodását megelőző évtizedek Békés megyében eléggé mérsékelt protestánsüldözése is az egymásrautaltság érzését, a faluközösség egységét erősítette. A lakóhelyi különállással szemben ható, más oldalról meg azt erősítő tényező volt Mezőberényben a határhasználat rendje. A szántóföldek kiadásánál az uradalom annyiban vette figyelembe a nemzetiségi viszonyokat, hogy lehetőleg dűlők szerint elkülönítve mérette ki az illetőséget. 86 Ez azonban sohasem volt olyan merev, ahogyan Németgyulánál láttuk. Az 1854. évi tagosítás előtt az egy-egy jobbágytelekhez tartozó, különböző művelési ágú részek több helyütt feküdtek a határban. így mindennapossá vált az érintkezés, természetes lett az együttműködés a különböző nyelvű lakosok között, nemcsak a gazdálkodás dolgaiban, de a földesúr számára teljesített robotszolgálatban is. Ugyanez az érintkezés a szomszédos mezővárosok magyarjaival (Békés, Gyoma) és szlovákjaival (Békéscsaba, Szarvas) is hamar kialakult. Az ismertetett integráló okok erősen hatottak a mezőherényi németekre, közösségi kultúrájuk azonban az 1830-1840~es évekig lényegében változatlan maradt. Attól kezdve — a település mezővárosi fejlődésével 87 párhuzamosan — fokozatosan átvette a helyét a polgári kultúra. A németek hagyományos paraszti kultúrájának megőrzésében és funkcionálásában az endogámia eléggé következetes érvényesülésének volt a legnagyobb szerepe, egészen az első világháború időszakáig. A szórakozási alkalmak elkülönülése is ennek a megnyilvánulása volt, de a keresztnevek használatában is látható. 88 A faluközösség által elismert és bizonyos mértékig elhatároló tényezőt kell látnunk a mezőberényi németek korszerűségre törekvő gazdálkodásában, vállalkozó szellemében is. 89 A XIX. század végén a Mezőberénybe is eljutott szocialista munkásmozgalom a társadalmi osztályok és rétegek szerinti csoportosulásban félreszorította a nemzetiségi elkülönülést: a német agrárproletárok is részt vettek benne. 90 Az 1830-ban Gyomára telepített németek nemzetiségi életének feltárása még elmélyült kutatásokat kíván. A telepítés utáni időszakból fennmaradt legkorábbi adóösszeírás szerint 1840-ben 29 német nevű család élt Gyomán, ebből 24 egymás melKARÁCSONYIJ. 1896. II. 223., IMPLOM J. 1973. 109. ADAMIK M.-MOLNÁR A. 1973. 132. SZILÁGYI M. 1973. 182-189., SZABÓ F. 1973. 227-233. SZILÁGYI M. 1973. 213-221. BONYHAIM. 1933-1934. 98-99., SZILÁGYI M. 1973. 194-195, 221-223. SZABÓ F. 1973. 269-287.
