Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.

I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA

szágszerte sorra terjesztették elő ilyen irányú, a lehetőségekkel nem is mindig egybehangolt, néha ötletszerű követeléseiket.

83 A Vásárhelyi-puszta keleti felének és északi csücskének felszabadulás utáni önállósulási és elszakadási törekvéseit lényegében ugyanazok az okok és erők mozgatták, mint korábban. Jelentős új rendező elvet vitt az egész problémakörbe Orosháza várossá alakításának és ennek kapcsán az orosházi határ bővítésének ügye, amely a belügyminisztérium közvetlen támogatásával került végrehajtásra. Orosháza a felszabadulásig nagyközségi szervezetben élt, a magasabb adótól félő gazdagparasztság a várossá alakulást nem támogatta. Orosháza képviselőtestülete 1945. augusztus 14-én kérte a megyei várossá szervezést a belügyminisztertől. Egyúttal, a korábbról ismert indokok alapján, javasolta az Orosházához gravitáló vásárhelyi határrészek — mintegy húszezer kat. holdnyi terület — átcsatolását is.

84 Ugyanakkor Pusztaföldvár község is kérte a Puszta vele határos részeinek az odacsatolását. Békés megye 1945 októberi közgyűlése azzal a feltétellel járult hozzá Tótkomlós és Békéssámson Csanád megyéhez csatolásához, ha Orosháza és Pusztaföldvár a Puszta nagyobb felét megkapja.

85 Az egymást részben keresztező érdekek ismeretében elrendelt helyszíni tájékozódás, az érintett lakosság kikérdezése, megszavaztatása után 1946. június 4-én döntés született az ügy egyik részében: A belügyminiszter 178.727/1946. III. 10-1. számú leirata elrendelte az Aradi úttól keletre eső Cinkus és Tatársánc Orosházához csatolását 1947. január 1-i hatállyal. A miniszter azzal indokolta a döntést, hogy a két pusztarész mintegy 80%-a orosházi illetőségűek kezén volt, s a lakosság 75%-a az átcsatolást kívánta. Hozzátette még a közeli Orosháza vonzását, s azt, hogy a Vásárhelytől való nagy távolság miatt az érintett lakosságot terhelő anyagi és időbeli veszteségeket a kirendeltségek felállítása sem tudta kiegyenlíteni, az átcsatolás tehát közérdeket szolgál.

86 A kért területnek mintegy 15%-a került ezzel az intézkedéssel Orosházához. Orosházán örömmel fogadták a döntést,

87 Vásárhelyen viszont közel fél évig halogatták az ügy közgyűlési tárgyalását, arra hivatkozva, hogy nem érkezett meg a városhoz a belügyminiszteri leirat. A közgyűlés 1946 december végén végül tudomásul vette az átcsatolást,

88 de évekig tartó vitát kezdett Orosházával a tatársánci iskoláért fizetendő kártérítés miatt.

89 (A kötélhúzást csak az iskolák államosítása szüntette meg 1948 nyarán.) Orosháza a tatársánci kirendeltséget az átcsatolás után is fenntartotta.

90 A cinkusiak és tatársánciak esetét alapul véve Kovács János és társai orosházi lakosok 1946-ban a Lebuki dűlő nevű pusztarészt is Orosházához akarták csatoltatni. 83 BEÉR JÁNOS: A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon (1945-1960). Bp., 1962. 104-106., 106-116. 84 BML Orosháza képv. test. jkv. 182 és 183/1945. 85 BML Békés vm. alisp. ir. 10704/1945. alapsz. 86 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 664/1946. alapsz. 87 BML Orosháza képv. test. jkv. 126/1946. Orosházi Hírek, 1946. ápr. 17. „A vásárhelyi határ..." 88 CSML Hmv. tvh. biz. közgy. jkv. 373/1946 89 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 664/1946. alapsz. 90 BML Orosháza képv. test. jkv. 69 és 150/1947.