Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.

I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA

Vásárhely önként felajánlja, esetleg a belügyminiszter saját elhatározása alapján az átcsatolást elrendeli, akkor természetesen elfogadja Kardoskutat. Ezek után a miniszter, főképpen Vásárhely háztartási gondjaira tekintettel, levette az ügyet a napirendről.

79 1931 után — mint láttuk — az önállósulási törekvések már csak a város határának sérthetetlenségét elismerve jelentkeztek. IV. A PUSZTA ÁTALAKULÁSA. KARDOSKUT ÉS SZÉKKUTAS KÖZSÉG MEGALAKULÁSA A Vásárhelyi-puszta 1944. október 6-8-án, az anyaváros 8-án szabadult föl. A politikai és azon belül a helyi várospolitikai viszonyok ezzel alapvetően megváltoztak. A város új vezetői szakítottak a régi rend szellemével. 1944. november 28-án a demokratikus pártok képviselőiből megalakult a város új törvényhatósági bizottsága. A közigazgatás újjászervezése a Pusztán is hamarosan megtörtént. Pusztaközponton 1945 január első felében,

80 Vásárhelykutason már korábban megindult a kirendeltségek működése. A legsürgetőbb politikai, gazdasági, igazgatási teendők elvégzése után, már 1945. szeptember 1-én napirendre tűzte a városi közgyűlés a pusztai közigazgatás javítását, hangsúlyozva a fő elvet: „A közigazgatás az emberekért van." A régi követelések ismeretében, 1. fokú jogkörrel — az adószámfejtést és adóbeszedést is beleértve — újabb kirendeltségek mielőbbi felállítását rendelték el, 2-2 főnyi személyzettel, Kardoskútra, Tatársáncra és Mágocsoldalra.

81 (A lakosság kérésére az egyes kirendeltségek 1945-ben csak térkép alapján megállapított területi beosztását 1946 tavaszán korrigálták.)

82 A gyorsan megszervezett új és a régi kirendeltségek egészen a tanács alakulásig eredményesen működtek. Az önálló községi életre alkalmas Vásárhelykutas és Kardoskut „saját lábra állításának" vagy a határ területi módosításának gondolata a város említett közgyűlésén nem merült föl, arra viszont célzás hangzott el, hogy a régóta ismert elszakadási törekvéseket csak áldozatok vállalásával tudja leszerelni Vásárhely. A Vásárhelyen szőnyegen forgó kérdések a felszabadulás után szoros részei lettek a magyar közigazgatás régen esedékes tartalmi és szervezeti átalakításának, amelyhez már 1945 januárjában nekilátott az Ideiglenes Nemzeti Kormány, Erdei Ferenc belügyminiszter. A néhány év alatt végrehajtott átszervezésnek a lakossági érdekek közvetlen elismerése volt az alapelve. Az 1945 nyarán kiadott 4330/1945. számú belügyminiszteri rendelet egyebek között kiterjedt a legsürgetőbb területrendezésekre is. A felpezsdülő demokratikus közéletben a pártok és a különböző népi szervek or79 BML Békés vm. főisp. ált. ir. 966/1930; Békés vm. alisp. ir. 5539/1930. alapsz., Békés vm. tvh. biz. közgy. jkv. 171/1930. 80 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 3035/1924. alapszámhoz csatolt 1945. január 10-i jkv. 81 CSML Hmv. tvh. biz. közgy. jkv. 77 és 78/1945. 82 CSML Hmv. tvh. biz. közgy. jkv. 30/1946. és Tanácsi ir. II. 876/1940. alapsz. CSML Szentes, Vásárhelykutasi közig, kirend. ir. 95/1948, 264/1948.