Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.
I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA
létéből, a „belső Trianon"-tól félve. Benisch 1937-ben is a Puszta keleti felének elcsatolásával vagy önállósításával számolt, 1938. évi új megyebeosztási tervében pedig a kifejezett elcsatolás mellett foglalt állást. Javasolta Vásárhely „lefokozását" is a törvényhatóságok közül az ún. megyei városok sorába, hogy a nagyon magas városi pótadót csökkenteni lehessen. 74 A vásárhelyi városvezetés a két háború között már nemcsak jogszerű, „törvényes" módszerekkel és eszközökkel szállt szembe az elszakadási törekvésekkel. Nem riadt vissza a manipulációktól, sőt a megfélemlítéstől sem. A kardoskúti szervezkedés vezetőinek gyakori látogatói voltak a csendőrök. Ez alól még Breuer Oszkár kardoskúti ev. lelkész sem volt kivétel. 75 Juhász Nagy Vilmost — bár a város egyik gazdasági elöljárója volt — 1944 nyarán a visszavágási alkalomra váró polgármester a katonai büntetőszázadba hívatta be. 76 A harmincas években — a pusztai nép körében általános szóbeszéd szerint — a város vezetői az átcsatolás ügyében kiküldött miniszteri bizottságot az érdekelt pusztarész tudta nélkül úgy tájékoztatták, hogy a kardoskúti evangélikusok kivétel nélkül szlovákok. S nem lehet kívánatos, hogy a közeli és népes Tótkomlós mellett egy új szlovák község alakuljon — tették hozzá. Ez az állítás, ha teljes mértékig kiagyalás volt is, hatott. Tudatosan félrevezették az elszakadni kívánókat a megyehatárok sérthetetlenségének mítoszával. Azt állították, hogy ha Kardoskut önállóságot kap, akkor sem válhat ki Csongrád megyéből, s a mindszenti járáshoz lehet csak beosztani. Mindszent meg messzebb van, mint Vásárhely. 77 A kardoskúti pusztarész, együtt Cinkus, Tatársánc, Fecskéspart, Barackos és Pusztaközpont lakosságának nagyobb részével, közvetlenül a gazdasági válság előtt 1928 őszén indította el újra a szervezkedést. 16 és félezer holdon 3108 lakossal önálló község alakítását tűzték ki célul, „Kardoskut" néven. A városi közgyűlés e törekvést sem támogatta. A város vezetősége nemcsak a terület 81 lakosától beszerzett ellennyilatkozatot mutatta föl, hanem próbaköltségvetést is készíttetett a tervezett új község gazdasági életképtelenségének bizonyítására. 78 Az ügy ismét a belügyminisztériumba került, ahonnan Békés megyéhez küldték állásfoglalás céljából, miután a községgé alakulás feltételezte az átcsatolást. A századfordulón még oly harcias Békés megye magatartása azonban időközben teljesen megváltozott. Az átcsatolás önmagában tetszett volna Békés megyének, de jobban félt attól, hogy Kardoskut átvétele példa lehet a saját területén mutatkozó elszakadási mozgalmak (Öcsöd, Gyoma egy része, Bucsa, Békéssámson, Tótkomlós) jogosságának elismeréséhez. Mindezt mérlegelve igen óvatos megyei közgyűlési határozat született — nyíltan kimondva az előbbieket — az ügyben: Békés megye nem engedi csorbítani ősi határait, tiszteletben tartja más törvényhatóságok határait is. Kardoskut alkalmas volna ugyan az önálló községi életre, de Békés megye az átcsatolást mégsem kívánja. Ha 74 HENCZ AURÉL i. m. 353., 408-409. 75 Dr. Hajdú József id. feljegyzései 76 Juhász Nagy Vilmos: „A pusztai városháza története" c. id. feljegyzése. 77 Juhász Nagy Vilmos: „Elszakadási törekvés" c. id. feljegyzése. 78 HERCZEG MIHÁLY: A vásárhelyi határ kialakulásának vázlatos története. (Kézirat az orosházi Szántó Kovács Múzeumban.) Nagyon tényszerűen, reálisan tárgyalja eredeti kutatások alapján az elszakadási törekvéseket is.
