Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.

I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA

figyelmeztetve őket: ne legyenek szúkkeblűek, vállaljanak áldozatokat a tanyavilág fejlődése érdekében, tegyék félre partikuláris érdekeiket.

39 A rendeletet, felhasználva a helyi Gazdasági Egyesület véleménygyűjtését, Vásárhely közgyűlése is megtárgyalta, de nem vizsgálta felül addig követett tanyapolitikáját, így — mint látni fogjuk — a leirat szándékait csak kis részben valósította meg. A rendelet szelleme szerint ugyanis Vásárhely javasolhatta volna legalább Vásárhelykutas, esetleg Kardoskut önálló községgé alakítását, egyes területrészek elcsatolását, szaporíthatta volna a külterületi kirendeltségeket, s azokhoz a belső létszám rovására több tisztviselőt állíthatott volna be, költségvetése egy külön részét is a tanyavilágra fordíthatta volna. Az adott viszonyok között igen jó irányú rendelethez képest a harmincas évek tanyai reformtörekvései sem hoztak jelentős többletet a kormánykörök s a hozzájuk közelállók körében. Több célkitűzése a felszabadulás utáni intézkedésekkel valósult meg. Az 1927. évi rendelet végrehajtásához a vásárhelyi városvezetés elegendőnek tartotta a vásárhelykutasi és a pusztaközponti addigi „közigazgatási központok" magasabb szintre emelését, szélesebb jogkörű városi közigazgatási kirendeltségekké szervezését.

40 1928 folyamán ez mindkét helyen meg is történt, 2-2 állandó tisztviselő és egy-egy altiszt kihelyezésével. Míg Kutas kirendeltségként méginkább életképesnek bizonyult, Pusztaközponton néhány év múlva célszerűbbnek látták megszüntetni a kirendeltséget,

4

' majd csak 1943-ban támasztották föl újra. (Az 1921-ben kijelölt többi alacsonyabb rendű „központ" működését e két kirendeltség hatásköre csak részben módosította.) Vásárhelyhez kapcsolódik az 1927-ben elindított, végeredményben vérszegény tanyai reform másik központi intézkedése, az 1928 végén felállított és a Földművelésügyi Minisztérium közvetlen irányítása alatt 1931 végéig működő Hódmezővásárhelyi Tanyai Kirendeltség is. Ennek feladata az volt, hogy Csanád-Csongrád 'megyék, Szeged és Vásárhely törvényhatósági városok területén a tanyai gazdálkodás színvonalát javítani segítse. Rövid fennállása alatt kevés eredményt tudott felmutatni, takarékossági okokból szüntették meg.

42 A húszas évek végén hozott tanyai közigazgatási intézkedéseket a következményeiben 1935-ig elhúzódó gazdasági válság időszaka alatt Vásárhelyen sem követték újabbak. A tanyai igazgatás kérdése változatlanul a napirenden maradt országosan is, hiszen a jó-alapelvekből kevés valósult meg. Az 1933 májusában tartott szegedi tanyakongresszuson csak a korábbi terveket tudták megerősíteni a résztvevők. A közigazgatási ellátás és szervezés dolgában az illetékes előadó elegendőnek vélte a kirendeltsé39 GESZTELYI NAGY LÁSZLÓ i. m. 259. 40 CSML Hmv. Tvh. biz. közgy. jkv. 278 és 342/1927. Kihágási, községi bíráskodási ügyekben, hatósági bizonyítványok kiadásában stb. 1. fokú hatósági jogkört kaptak a kirendeltségek. A pusztaközponti írnok heti egy napot köteles volt Tatársáncon tölteni. 41 SIMONFFY FERENC i. m. 48. 42 GESZTELYI NAGY LÁSZLÓ: Küzdelem az Alföld jövőjéért. Beszámoló a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara másfél évtizedes munkájáról (1922-1937). Kecskemét, 1937. (A Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara kiadványai 31.) 122-126.; SCHNEIDER MIKLÓS: Adalék a tanyai közigazgatás megszervezésének történetéhez. (A Földművelésügyi Minisztérium hódmezővásárhelyi tanyai kirendeltségének létrehozása.) Levéltári Szemle, 1965. (II.) 2. sz. 115-121.; HENCZ AURÉL i. m. 396.