Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.

I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA

gek számának további gyarapítását, s élesen szembehelyezkedett a községgé alakítási tervekkel.

43 A tanyai-pusztai lakosság tájékozottabb része Vásárhelyen is elégedetlenül szemlélte a „hivatal", a városvezetés tehetetlenségét. A Puszta egyik íróvá lett tanítója így summázta a pusztaiak véleményét: „... az ezen a téren beígért könnyítések, reformok jobbára még mindig csak ígéretek",' a közigazgatás „kullog a leghátrább az élet tempója mögött.

44 A Puszta népe az olvasókörök útján terjesztette elő különböző jogos igényeit a városvezetéshez. A legtöbb panasz a járlatírásra és a postai kézbesítésre vonatkozott.

45 Azt, hogy a harmincas években a Puszta közigazgatásában semmiféle előrelépés nem történt (sőt: Pusztaközponton éppen visszafejlődés volt), elsősorban és közvetlenül a városvezetés, más oldalról viszont a kötelező előírástól húzódozó kormányzat bűnéül róhatjuk föl. A magyar közigazgatás általános reformját célzó és 1930-ban indult munkálatok keretében, az 1927. évi rendelet szellemében, az igazgatás szervezésének legjobb hazai szakemberei kész tervekkel rendelkeztek a külterületi igazgatás átalakítására. A tervek előkészítése során Vásárhely határában, így a Pusztán is, értékes vizsgálatokat végeztek.

46 Az adatgyűjtések eredményeként véglegesítették a központi kormányszervek a tanyai-pusztai körzeteket. A vásárhelyi határban összesen tizenkét körzetet jelöltek ki, ebből négy esett a Pusztára. A város a kijelölést elfogadta a tervezett tanyaközpontokra vonatkozóan. Az egyes tanyakörzeteken belül az 1930. évi népszámlálási körzetbeosztás rendjében haladva vették számba az említett — s 1935 végén lezárt — felmérés során a területet és a lakosságot. Ez a felmérés a Puszta felszabadulás előtti viszonyainak legrendszeresebb, legátfogóbb forrása. Főbb adatait a csatolt táblázatba gyűjtöttük ki. (A négy kijelölt pusztai tanyakörzet területe kisebb részben túlnyúlt a Puszta eredeti határain, a vásárhelyi Tanya csatlakozó keskeny sávját is magában foglalta.) A Vásárhelyi-puszta területére kijelölt tanyakörzetek főbb adatai 1935-ben A tanyakörzetek neve Lélekszám (1930) Terület (kat. hold) Kijelölt központ A kijelölt központ távolsága Hódmvh. központjától (km) - műúton - vasúton Kardoskut 1534 8351 Kardoskúti vasútállomás 39 39 Fehértó 1858 9334 Puszta-központ 44 45 Vásárhelykutas Kakasszék 2258 10119 Kutasi iskola 20,5 19 1954 10801 Rostás tanya 26,5 24 43 A tanyavilág kívánságai. A Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara szegedi tanyakongresszusának naplója. Kecskemét, 1933. (A Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara kiadványai 20.) 19-26. Az illetékes előadó Csergő Károly, Csongrád megye alispánja volt. 44 SIMÁNDI BÉLA: A mai puszta. Újpest, 1938. 15., 100. 45 Az Aranyadhalmi Kisgazda-Polgári Olvasókör jkv. 1928. január 12., 1934. november 25., 1938. október 30., 1941. november 30. (Szántó Kovács Múzeum, Orosháza) 46 A felmérés eredeti anyagának összegzése: CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 196/1935. alapsz. Főbb adatait számszerűen és térképeken is közli: A tanyai közigazgatás rendezése. Szerk. Alsó László-Benisch Artúr-Mártonffy Károly. Bp., 1937. (A korszerű közszolgálat útja 3.) 101. és III. a-b. térkép.