Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.
I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA
A múlt század legvégén jutottak el a Puszta és a tanyavilág postai ellátásának eléggé kezdetleges, de azután jó ideig fennálló formájának megteremtéséig. 1899-ben a vásárhelyi városi közgyűlés a pusztai lakosok kérésére kimondta: a 18 tanyai iskolánál a tanítók gyűjtsék össze a lakosság feladni kívánt leveleit. Tőlük a városi rendőrök, illetve a város külterületi kézbesítői veszik át és továbbítják a postahivatalba, legalább hetenként egy alkalommal. A kézbesítők vitték a Pusztára az érkező leveleket és az iskoláknál hagyták azokat átvétel végett, vagy az idézésekkel, adóívekkel együtt kézbesítették. Kutason a vasútállomáson 1899-től postahivatal, a kardoskúti állomáson pedig 1906-tól postaügynökség működött. 15 A közigazgatásnak a Pusztára helyezett részeit a városvezetés óhajára rövidesen követte az állami erőszakszerv, a csendőrség letelepítése. 1902-ben 23.400 koronát áldozott Vásárhely a kutasi és a pusztaközponti csendőrlaktanyákhoz szükséges épületekre. 16 A pusztai közigazgatási és rendészeti szervek a századfordulóra két vonzási, illetve kristályosodási pont köré csoportosultak: A Szeged-Nagyvárad közötti fontos vasútvonal mentén fekvő Vásárhelykutas volt az egyik, s a nehezen megközelíthető, csak földúton elérhető, Kardoskúttól 4-5 kilométerre eső Pusztaközpont a másik. Kutas igazgatási funkcióját érdemleges gazdasági-forgalmi szerepkör is erősítette: 1904 óta hetipiaca volt. 17 Pusztaközpont ilyen erővonalakkal egyáltalán nem rendelkezett, azok egyértelműen — az Orosháza-Mezőhegyes közötti vasútvonal 1893. évi megnyitásától fogva — Kardoskuton jelentkeztek. 1894-ben a kardoskúti vasútállomáson sertés- és marharakodót építettek, 18 a Pusztáról induló állatszállítások jó része ezután Kardoskútra centralizálódott. Vásárhelykutas kisebb centrum-szerepét felismerve Kenéz Sándor kőműves mester 1914-ben a kutasi vasútállomás mellett, a Gregus-féle földből, 26 házhely parcellázására és munkásházak építésére kapott engedélyt. 19 Kutas már 1913-14-ben az agrárpolitikai szakirodalom egyik neves szerzője által példaként idézett tanyai központként szerepelt. 20 E szerző a legelsők között foglalta rendszerbe a nemcsak közigazgatási, hanem gazdasági szerepkörrel is bíró tanyai centrumok kifejlesztésével kapcsolatos tapasztalatokat és terveket. 21 Al 1892-ben felállított két pusztai közigazgatási központ — különösen a pusztaközponti — akadozva ugyan, de az első világháborúig fennállt. Akkor a létszámhiányra hivatkozva még a pusztai járlatírást is beszüntette a város. 15 SlMONFFY FERENC i. m. 51. CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 3602/1909. alapsz. 16 Hmv. polgármesterének évi jelentése az 1901. évről. Bmv. 1902. 16.; Ua. 1902. évről. Hmv. 1903. 6. 17 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 7890/1902. alapsz. 18 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 4634/1894. 19 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 1192/1914. 2Ü CZETTLER JENÓ: Magyar mezőgazdasági szociálpolitika. Bp., 1914. 571-572. 21 CZETTLER JENŐ: Tanyai település és tanyai központok. Bp., 1913. E munkának a tanyakérdést illető reformgondolatait helyi vetületben adja Kenéz Sándor több vonatkozásban illuzórikus, de sok értékes megállapítást nyújtó könyve: Javaslatok Hódmezővásárhely th. város újjáalapítására. Szeged, 1918. 29-35.
