MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1984

1984-09-05 VB_713 - 1984_VB 713/6

pedig az, amelyet megitélésem szerint az anyag készitői igye­keztek becsülettel elvégezni, amikor következetesen és rend­szeresen visszanyúltak 1979-ben, 1980-ban, 1982-ben született különböző szintű döntésekre. Ha összevetjük ezt a három testü­leti anyagot és a mait, akkor ugyanazok a gondok 1979-ben is jelentkeztek, ami 1980-ban. 1./ Szervezetlenség, 2./ Munkaerő létszám rendkivüli módon csökken, a meglévő munkaerő pedig olyan, amilyen, 3,/ Szakmai összetétel olyan, amilyen, ha rossz a szak­mai összetétel, minőségi munkát nem is végezhetnek, A vállalt határidő; ezt a 46 napot én elfogadom, de tudjuk, hogy ez nem ennyi, inkább több, Mihalik elvtárs utalt a hiányosságokra, hiánypótlásokra, 4./ Gond volt régen is és ma is, és most külö­nösen, pontosan azért, mert nincsenek érdekeltté téve a nagy­vállalatok, és a középvállalatok sem a felujitás és a rekonstruk­ciós munkák elvégzésére. Az épületek állaga tovább romlik, nem lesz vállalkozó, aki ezt megcsinálja. Ma sincs, és nem lesz a későbbiek során sem, A vállalási határidőnek ki vagyunk szolgál­tatva az ópitőipari vállalatnak, A végzett munka minősége kri­tikán aluli. Itt is kényszerpályán vagyunk, Ha az OTP rendezi és nem fizeti ki a lakást, akkor a vállalat már régen leül, egyszerűen nincs pénze, mit tud csinálni átveszi* utána előjön­nek a gondok. Ennek logikus következménye az, hogy az 1 D-méter ára, 1982-ben fogadtuk, hogy 8,000.- Ft-nál nem megyünk tovább, most 14.000,-, 15.000,- Ft-nál tartunk, hogyan magyarázzuk ezt meg a pártértekezletnek, ezzel a felelőtlen módszerrel, ami min­dig visszaköszön. Most azt javasoltátok, hogy szóbeli kiegészí­tésben az elmozdulás jeleit ismertessük, mit jelentünk, ez én megfontolás tárgyává tenném. Hogy kiút az érdekeltségi rendszer, ez nem kiút, addig, amig a munkás nem lesz érdekeltté, és nem lesz szervezetté téve a munkája, hogy azt tisztességesen, ha­táridőre végezze el, addig semmiféle érdekeltségi rendszer nem segit # ezen ugy kell segiteni, hogy a szervezettséget ugy kell biztositani, ha vakolni akar akkor legyen malter, ha falat húz­ni legyen tégla, vagy ott legyen cserép, stb., ez nincs meg. Olyan épitő szervezeteket hoztunk létre, lásd békéscsabai épi­tőipari szövetkezet, megalakulásakor azt fogalmaztuk meg, hogy középkategóriás vállalatnak a feladatuk az, hongy rekonstruk­ciós munka, kislakásépités, orvosolni a lakosság szolgálatában. Ma ezek a szervezetek mit csinálnak, mit gyártanak, hova dol­goznak, Svédországba, nyugat-Németországba, Angliába butort­gyártanak, kislakással nem foglalkoznak, ráfizetéses, pénzük nincs, szakembergárda teljesen átszerveződött. Mi a megoldás? A másik dolog; 20 éve mondjuk a tervező, kivitelező, beruházó érdekeltségi rendszerét, 20 éve hallgatjuk, ma is ott tartunk, mint 20 éve. A tervezőnek az az érdeke, hogy minél drágábban tervezzen, azért kapja a százalékot, a beruházó azután kapja a százalékot, a kivitelező ott van, hogy csinálja. Gondot lá­tok és itt teljesen egyetértek azzal, hogy az anyag készitői azt javasolják, hogy a közbeeső pártbizottságok újfent tűzzék napirendre. Az a véleményem, hogy az épitőipari szervezeteknél nem partnere a politikai vezetés a szakmai vezetésnek. És most a választások előkészítésének időszakában, nekünk erre oda kell figyelnünk, ós ezt mindenféleképpen meg kell oldani, ahol sze­mélycserékhez kell nyúlni, meg kell tenni. Nekem az a véleményem, hogy én nagy elmozdulást nem látok. Ezek gondok meg-vannak, a hozzászólók is ezt erősitették. Az anyagban benne vannak ezek a gondok, de nem egészen markán­san fogalmazódnak meg, ,

Next

/
Thumbnails
Contents