MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1984

1984-03-21 VB_699 - 1984_VB 699/12

- 11 ­jelentkeznek, ugy ahogy az elvtársak is elmondták, nagyon nehéz ugy hatni rájuk, hogy tudjanak alkalmazkodni a munkahelyadta kö­vetelményekhez, diktálni, követelni annál inkább tudnak. Tapasz­talataink mégis 4 azzal vannak összhangban, amit Enyedi elvtárs is elmondott, ha sikerül egyik dolgozót ugy beépiteni egy-egy vonal, hogy alapvetően a képzettebb és kulturáltabb dolgozók közé kerül, akkor ha a jószándék benne meg van megfelelő odafigyeléssel gyor­sabban tud alkalmazkodni a követelményrendszerhez. Legtöbb gond akkor van ha azt mondjuk, hogy egy csoportba ők végezzenek vala­milyen munkát, ez gyakorlatilag a munkahelyi problémánk is talán, amit Enyedi elvtárs elmondott, a felvetéseit erősitik. Külön nyil­vántartás a cigánylakossággal kapcsolatban vállalatunknál nincs. Olyan értelmű nyilvántartás, amivel figyelemmel tudnánk kisérni minden adatukat, itt időközönként, amikor a Megyei Tanács kéri tőlünk ezzel kapcsolatos jelentésünket, akkor áttekintjük ezt a helyzetet. Olyan tapasztalat van felmérésünk során, néhány dol­gozó, s főleg a vegyes házasságban lévőkre gondolok, azokra jel­lemző, egyszerűen nem is akarja tudomásul venni, azt vallani, hogy ő cigánylakossághoz tartozik. A felméréseink során, néhány évvel ezelőtt olyan felméréseket csináltunk, kérdőiveket adtunk ki bi­zonyos kérdésekben, amelyek időközönkénti jelentésekehz szüksége­sek, egyszerűen azok a cigány dolgozók, akik szorgalmasak, és be­csülettel dolgoznak, a többi dolgozókkal azonos szinten, azok nem kivánták kitölteni az ilyen iveket. Később néhány év múlva olyan kérdőiveket adtunk ki, azt is feltérképeztük, hogy kik a szlová­kok, románok, kik a nemetek, és ezzel együtt azt is megkérdeztük, kik vallják magukat cigánynak, ettől pedig a nemzetiségiek sértőd­tek meg, hogy ivén emiitjük meg őket a cigányokká., tehát rendki­vül nehéz pontosan felmérni a helyzetet, hogy mindenkinek eleget tudjunk tenni. Volt olyan rákérdezésünk e témakörrel foglalkozó dolog kapcsán, hogy akkor kit minősitsünk cigánynak. Ugy hangzott a válasz, hogy azt minősitsük cigánynak, aki annak vallja magát. E fogalom ismeretében mértük fel azokat, akiket mi is ugy Ítél­tük meg, hogy alapvetően cigányok, ezek egy része kikérte magá­nak, hogy ők nem cigányok. Akik jobban dolgoznak, szorgalmasab­bak és elismertekké váltak munkahelyük által, azok azt nyilatkoz­ták, hogy ők nem vallják magukat cigánynak, tehát nem soroltuk a cigányok körébe. Minden évben kapunk olyan felhivást, hogy van lehetőség ilyen ju­talom útra küldeni egy-két jól dolgozó cigány dolgozót, egyszerű­en, aki jól dolgozik nem kivan ezzel a közösséggel elmenni, egy­két napon sem résztvenni a közös turnén. Az pedig jön is, megy is, azt pedig mi nem tartjuk alkalmasnak ilyen jutalomutra, tehát i­lyen gondok és ellentmondások is vannak ebben a kérdésben. Azzal is teljes egészében egyetértek, hogy nagyon oda kell figyelni, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a munkahelyi előirá­sokat a legérthetőbb módon közvetitsük feléjük, és az ellenőrzés, számonkérés gyakorisága is sűrűbb kell, hogy legyen az ő körükben. Akik hajlandók, azok közül néhányan ráhangolódnak erre a követel­ményrendszerre, és lehet nagyon szorgalmas, becsületes dolgozók­kal is találkozni. Van az egyik területünk cigány szánmazású cso­portvezetőnk, ugyan nem vallja magát cigánynak. Sőt tiltakozik, ha hasonló más témakörben, netalán megkérdezzük, vagy véleményét kérjük, vagy segitségét kérjük, messze elhatárolja magát. Én na­gyon fontosnak tartom a folyamatos velük való foglalkozást, ettől függetlenül, hogy ilyen nehézsgek vannak, és nagyon kiemelném azt, és nagyon egyetértek a feladati résznél, ami az óvodáskorú gyere­kek kategóriában veti fel a gondokat. Én nagyon font-psnak tartom, 'EH a \ /ÍSL> U '

Next

/
Thumbnails
Contents