MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1982
1982-09-22 VB_658 - 1982_VB 658/11
- 10 FRANK FERENC: Következőt szeretném mondani. Mindenekelőtt azzal kezdem. Fogy a téma jelentőségének megfelelően vitatta meg a végrehajtó bizottság az előterjesztést. Nem nagyolta el, hanem behatóan megvitatta és kritikai észrevételekkel segitette, hogy az előterjesztés és a feladatok tökéletesebbé váljanak. A nőpolitika a párt általános politikájának része, amelynek alapja a nők politikai, gazdasági egyenjogúsága. Ebben az országban - csakúgy mint a nemzetiségieknél - a népnél sem aszerint adunk munkát, hogy milyen neműek az emberek, és azonos munkáért sem aszerint bérezünk, hogy nőről vagy férfiról van szó. Ezért tehát én ugy gondolom, célszerű hogy a végrehajtó bizottság áttekinti ezt a nagyon fontos kérdést. Közel 12 év telt el a határozat megjelenése óta, ha nem is teljesen átfogóan, de nagyon fontos részként most a végrehajtó bizottság megvitatta. Annyit szeretnék még bevezetésként elmondani, hogy a határozat végrehajtását az egész határozat és ezen belül a most konkrét kérdések tárgyalását nem lehet rövid távon mérni. Szóba került, hogy nehezebb gazdasági feltételek között dolgozunk és ez a nőpolitikái határozat végrehajtását is befolyásolja és befolyásolhatja, A gazdasági viszonyok arra ösztönöznek minket, hogy még aktivabbá tegyük a nőket a társadalmi közéletben. Én ugy itélem meg, hogy itt Békés megyében a nők közéleti és vezetővé válásának folyamatában rend van, előrehaladás van, nem lebecsülendők azok az eredmények, amelyeket ebben a tekintetben elértünk az utóbbi években. Ha a gazdasági háttért nézem elvtársak, itt van előttem egy statisztika, mely szerint 1979-ben az aktiv kereső nők aránya a munkaképes korú nők százalékában 62,8 % volt, jelenleg 68,3 %. Én ebből azt a következtetést vonom le, hogy az a nő, aki Magyarországon dolgozni akar, megvan a lehetősége, hogy munkát kapjon, dolgozhasson. Ebben a megyében speciális helyzetben vagyunk, a gazdasági szerkezetből adódóan, hogy a mezőgazdaságnak még változatlanul nagy szerepe van. Ennél fogva a falun élő nőknek még bizonyos hányada nem is fog kötött munkaidőt vállalni. Az iparban foglalkoztatott nők aránya valamelyest csökkent, ugyanigy a mezőgazdaságban is, de az un, ~p~erc<el ágazatokban nőtt. Ez is a mi gazdasági szerkezetünk változásával függ össze. Nem arról van szó, hogy itt nekünk valamiféle munkanélküliségtől kell tartani, hanem ahogy a gazdaság szerkezete változik, annak megfelelően alakul a munkaerőmozgás is. Ebben a tekintetben a nők sem kivételek. Érdekes képet mutat - egyébként az előterjesztés is utal erre -, hogy milyen a nők általános politikai-szakmai műveltsége. Kiragadok két példát, mely szerint a 8 általánost vagy annál alacsonyabbat végzettek aránya a nőknél 58,5 %, a férfiaknál 47 %. A felsőfokú, középfokú végzettség szinte azonos. A politikai oktatásban az arányoknak megfelelően vesznek részt. A nők közéleti tevékenységével kapcsolatban megfogalmaztam magamnak: amilyen a pártdemokrócia, illetve a szocialista demokrácia működése, olyan a nők társadalmi, közéleti aktivitása. Ha egy alapszervezetben a pártdemokrácia kiteljesedett, ha a társadalomban egy üzemben, egy vállalatnál a szocialista demokrácia működőképes, akkor ott a nők aktivitása is kibontakozik. (BÉKÉS MEGY 1 LEVÉLTAR
