MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1982

1982-09-22 VB_658 - 1982_VB 658/12

De ott viszont, ahol a szocialista demokrácia csak formai, nincs érdemi közélet. Ez vonatkozik egyébként a férfiakra is, nemcsak a nőkre. Itt elmondanám azt is, hogy szerintem nincs több közömbös vagy passziv nő mint férfi. Amilyen a példamutatás, olyan a nők aktivitása. Ha a pártszervezetek példát mutatnak, és a párttagságon belül a nők aktivitását szorgalmazzuk, akkor ezzel az egész lakosságon, népességen belül szorgalmazhatjuk a nők közéleti aktivitását. Ha a pártszervek példát mutatnak, ez ragadós jó értelemben véve. És ez aztán tükröződik az SZMT-nél, a KISZ-nél, a tanácsoknál. A megyei tanácstagoknak 34 %-a nő. A képviselőknek egyharmada nő. Azt hozzá kell tennem elvtársak, hogy akkor teszünk igazán jót az ügynek, hogyha betartjuk a fokozatosságot. Ne azzal kezdjük, hogy valaki Központi Bizottsági tag lesz mert fizikai munkás, hanem bejárja az utat, gyakorlatot szerez a közéletben. A megyei PB-tagok között nem tudom van-e olyan nő, aki valamilyen más közéleti tevékenységet ne folytatott volna. Tehát nem azért lett megyei PB-tag mert fizikai munkás volt, vagy mert nő. Felmerült bennem az, hogy mit ismerünk el közéleti tevékenységnek? Természetesen nemcsak a Központi Bizottsági tagságot, vagy a megyei PB-tagságot, hanem minden olyan tevékenységet, amely elősegiti a Magyar Szocialista Munkáspárt általános politikájának valóra váltását. Ebbe én beleértem a szülői munkaközösségtől kezdve a Vöröskeresztig történő tevékenységet, a szocialista brigádoktól kezdve az igazgatóig történő tevékenységet. Tehát nemcsak a választott tisztséget kell alatta érteni, nemcsak a vezetői tevékenységet, hanem az apró munkás is becsülni és tisztelni kell. Egyébként a közéleti aktivitást mutatja az is, hogy a pártba való áramlás a nők részéről megnövekedett. Évek óta 38-40 % között van é^es átlagban a felvett nők aránya. Ami a nőknek vezető pozicióba történő választását, kinevezését illeti, nincs külön mérce. Itt egy mérce van: az alkalmasság, a végzett munka. Annyi nő fog vezetői posztra kerülni, amennyit a férjek, a munkahely, a társadalmi szervek elősegitenek. Ezt azért mondom, mert szerintem van "férfi felsőbbrendűség". Példát tudok rá mondani elvtársak. Itt dolgozott az elvtársnő a Pártbizottságon. Már amikor előléptettük, a férje nem tudta elviselni. Amikor megyei vezető lett, azért mert alkalmas volt rá, azt már végképp nem tudta elviselni. Egy év múlva az elvtársnőnek fel kellett adni a pozicióját. Egyébként nemcsak e konkrét példát tudnám mondani. A dolog lényege az, hogy szerintem van bizonyos fajta "férfi felsőbbrendűség". Akadályozó tényezőnek tekintem a női hiúságot. Gyakorta a nők maguk tiltakoznak az ellen, hogy női vezetőjük legyen. Harmadik akadályozó tényező, hogy a termelési meggondolások miatt mellőzik a nőket a vezetésből, de a közéletből is. Ezek ellen a problémák ellen nekünk politikai eszközökkel kell küzdeni. Legtöbbet az igazgató, a párttitkár, a szakszervezeti és KISZtitkár tehet. Továbbá annyi nő fog vezetői munkakörbe kerülni, amennyit alkalmassá teszünk erre, amennyit a pártszervek támogatnak. Ezeket az elvtársnőket fokozatosan alkalmassá kell tenni a vezetői munkakör betöltésére.