MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1982

1982-04-07 VB_646 - 1982_VB 646/5

összességében mind a jelentő résszel, mind a feladati résszel egyet lehet érteni. Két összefüggésben szeretném felhivni a figyelmet, amiről ugyan itt szó volt, de a jelentésben nincs megfogalmazva konkrétan. Tulajdonképpen a Politikai Bizottság elé több mint másfél évi előkészités után került ez az anyag. Tehát a községi pártszervezetek helyzetéről, munkájáról széles körben próbáltunk tapasztalatokat szerezni. Volt egy Pártélet vita is, sokan hozzászóltak, voltak tájértekezletek, stb. Nem csupán azért, mert 10 éves határozat végrehajtásáról kell számot adni, hanem azért, mert ugy tűnt, hogy ebben a 10 évben - amely a legutóbbi határozat óta bekövetkezett -, óriási mind a gazdasági, mind a politikai, társadalmi fejlődés falun, községekben. Bár nem egyenletes; amig a termelés területén óriási, addig a kultúra, tudat és egyéb tekintetben nem ugyanolyan jelentős a fejlődés. Nagyon nagy érdeklődést tanusitott a Politikai Bizottság a téma tárgyalásánál, ugy tűnt, hogy sokan értik és szeretik a falut, a községet, a vidéket. Jelentős, mert a párttagságnak több mint egynegyede van ezeknek a pártszervezeteknek az irányitása, működése, és vezetése körében. Nem elsősorban itt, de ha Dunántúli területeket nézünk, akkor gyakorlatilag minden kivonul, ami szocialista a faluból, de marad, ami nem az, ami ott fut 500-600 éve, igy méginkább felvetődik a kpártszervezetek megfelelő megerősitése, annak fontossága és lényeges támogatása. Két összefüggésben szeretném a figyelmet felhivni; ha a pártszervezetek fejlődése az elmúlt 10 évben nem olyan mértékű, mint lehetett volna, az tulajdonképpen két dologgal függ össze - és a leirtakon túlmenően erre nagyon nagy hangsúlyt kellene fektetni. 1./ A járások felesleges gyámkodásától meg kell szabaditani a munkaképes és erős pártszervezeteket. Illetve a gyengék is csak akkor erősödnek meg, ha gyökeresen abbamarad az a munkastilus, munkamódszer, amit a járások végeznek. Hiába gyengül a járás több szempontból, bizonyos erőssége - legalább is a munkastilus, munkamódszer tekintetében - tulajdonképpen változatlan. /Dunántúli példa, ahol összevontak egy járást és várost, van egy városi-járási pártbizottság, csak az apparátust tekintve a fele. Legtöbb probléma a járás területén van, mert a járási tsz-elnök az, csak az első titkárt tartja a pártnak, senki mással nem áll szóba. Ugyanis az előző első titkár csak járási titkár volt, és 10 tsz-e, három állami gazdasága volt, kijárt hetenként, de a többivel nem is nagyon törődött, és ez probléma is volt. Kialakult egy különleges kapcsolat, amit az uj szervezeti forma már nem enged meg. Nem beszélve arról, hogy uj emberek vannak, és azok másképpen szervezik meg a munkát, és erre mi is ösztönözzük őket. A Központi Bizottság, ós a megyei pártbizottságok munkájában is az elmúlt 10 évben történt valami uj munkaforma. Egyik dolog: feszegetni kellene a járási ártbizottságok szerepét, mégpedig abban az összefüggésben, hogy hagyják dolgozni a községi pártszervezeteket. Itt a munkastilus, munkarendnél nagyon elő lehetne mozditani ezt az egész folyamatot. Más összefüggésben: a községi pártszervezetek segitését a Politikai Bizottság, a központi vezetés támogatni próbálja, például a státuszügyben. Itt is érdemes megfigyelni, hogy a községieknek szánt függetlenített apparátusi lehetőségek kedvezőbbek a korábbinál, viszont a termelőszövetkezetek területén meg szűkül. Például 1300 termelőszövetkezeti párttitkár általános szinvonala - függetlenitett - óriási mértékben alacsonyabb volt, mint az országos átlag. 15-20-30 fős termelőszövetkezeti pártszervezeteknél függetlenitett titkár nem biztos, hogy azt a korszerű politikai munkát tudta vinni, folytatni, amit elvárt volna tőle a feladat. _—-—-